Szent Istv�n koron�ja kalap�cs alatt. Kun B�la meg�llapodott egy m�ncheni �csk�ssal a Szent Korona elad�s�r�l. A Berlinben megjelen� Vossische Zeitung 1919. j�lius 21-i sz�m�ban Die Stefans Krone unter den Hammer c�mmel egy k�zlem�ny jelent meg, mely szerint egy m�ncheni �szeres hiteles okm�nnyal bizony�tja, hogy a magyar Szent Korona el�rverez�s�r�l t�rgyalt Kun B�l�val.

B�LINT ISTV�N J�NOS

Szent Istv�n "ereklye-koron�ja" - belefoglalva azt atyai �r�ks�g jog�n a b�rt kir�lys�g vil�gi jelv�ny�be - az orsz�g jelk�p�v� lett. 1166-ban. (Gy�rffy Gy�rgy: Istv�n kir�ly �s m�ve. Bp. 1977. 360.) Az els� ismert oklev�l, amelyben a "Szent Korona" kifejez�s el�fordul. 1256-b�l val�. III. Andr�s kir�ly adom�nylevele nevezi el�sz�r a koron�t "Szent Istv�n koron�j�nak". Ezekben az �vtizedekben a Szent Korona elnevez�s �ltal�noss� v�lik, de m�r 1267-t�l a "Szent Korona ir�nti h�s�g" a magyar kir�lys�g ir�nti lojalit�s kifejez�s�nek formul�ja lett. A korona IV. B�la kir�ly uralkod�sa (1235-1270) �ta saj�tos jogi form�ban k�l�n�lt el a kir�lys�g int�zm�ny�t�l, �s m�r nem a kir�lyi hatalom uralmi jelk�pe volt, hanem a f�ggetlen Magyarorsz�g�. Zsigmond kir�ly 1401. �vi elz�rat�sa alatt a b�r�k nem a kir�lyt, hanem a Szent Koron�t tekintett�k az �llamhatalom megtestes�t�j�nek, �s maguk d�nt�ttek a Szent Korona nev�ben, aminek jelek�nt Sigillum Sacre Corone Regni Hungarae k�rirat� pecs�ttel l�tt�k el okleveleiket. 1166-ban �rta meg Ankhaialosz biz�nci b�lcsel� Komnenosz cs�sz�rt dics��t� besz�d�t, melyben azt is kimondja, hogy a cs�sz�r rem�lhet�leg hamarosan elfoglalja Magyarorsz�g f�v�ros�t a koron�z�templommal �s a magyar uralkod�knak ott �rz�tt kir�lyi koron�j�val egy�tt. III. Ince p�pa level�ben (1198), melyet a korona mindenkor �rz�s�vel megb�zott sz�kesfeh�rv�ri pr�posthoz �rt, a koron�t a haza becs�let�nek forr�sak�nt eml�ti:

"R�ma 1198. december 21. (Godehardus) feh�rv�ri pr�postnak. Hozz�nk felterjesztett k�relmedb�l ismeretess� v�lt apostols�gunk el�tt, hogy a feh�rv�ri egyh�zhoz tartozik, �s adom�nyoz�sod al� esik egy bizonyos �rkanonokinak mondott tiszts�g, melynek gondj�ra �s fel�gyelet�re vannak b�zva ennek az egyh�znak a kegyszerei, kiv�lts�glevelei s a kir�lyok koron�ja is, �s te ezt a tiszts�get alkalmas szem�lyre k�v�nod ruh�zni, nehogy esetleg a kincst�ros tapasztalatlans�ga, h�tlens�ge vagy hanyags�ga miatt valami k�r �rje az egyh�zat, vagy valami s�relmet szenvedjen a haza becs�lete, ami a koron�b�l ered. (....) kelt Later�nban, 1198. december 21-�n". (A korona kilenc �vsz�zada. V�l., szerk.: Katona Tam�s. Bp., 1979. 13.)

Ilyen fennk�lt el�zm�nyek ut�n a v�r megh�l benn�nk ezeket a sorokat olvasva 1918-1919 esem�nyeir�l: "A forradalm�rok igyekeztek a Szent Koron�t mint �llamfenntart� szimb�lumot megsemmis�teni, �s mint �rt�ket a maguk sz�m�ra megszerezni." (Egyenl�s�g, 1938. j�nius 2. 10. o.) Minderr�l r�szletesen, a szemtan� hiteless�g�vel sz�mol be gr�f Ambr�zy Gyula korona�r A magyar szent korona t�rt�nete (Bp. 1925) c�m� k�nyv�ben. Mivel francia megsz�ll�st�l lehetett tartani, Ambr�zy 1918. november 3-�n felkereste gr�f K�rolyi Mih�lyt, aki �ppen v�gzetes belgr�di �tj�ra k�sz�l�d�tt. (Err�l a t�rt�nelmi Magyarorsz�g feldarabol�s�t el�k�sz�t� tan�cskoz�sr�l b�r� Hatvany Lajos is megeml�kezik memo�rj�ban: "Belgr�dban Herceg G�za (a k�ld�tts�g egyik tagja) j�kedv�ben kis, szerb nemzeti sz�n�, olcs� karperecet vesz. K�rolyi Mih�ly amikor d�lben ezt megl�tja, maga is k�r egyet, azt�n csukl�j�ra f�zi. Eml�kszem, hogy amikor a memorandumot felolvasta a t�bornoknak, a kis bolondos karperec megcsillant a mandzsett�ja al�l. D�lut�n a gr�ffal v�gigs�t�ltunk a ligetben. (...) A kil�t�s gy�ny�r�. Amott t�l, a szigeten t�l, ott m�g Magyarorsz�g van. Vajon holnap is az lesz?" (Hatvany Lajos: Egy h�nap t�rt�nete. In: Esztend�. 1918. 148. o.)

Ambr�zy azt javasolta, hogy a koron�t el kell rejteni. K�rte teh�t a minisztereln�ki kulcsot. K�rolyi kit�r� v�laszt adott. Azt felelte, hogy egyel�re nem l�t okot s�rg�s int�zked�sre, Belgr�db�l visszat�rtekor m�g r��r err�l tan�cskozni. "Hazafias aggodalmam - folytatja Ambr�zy - k�sztetett azon k�rd�sre, milyen eredm�nyt v�r belgr�di �tj�t�l? V�lasza ez volt: »Azt hiszem, hogy ha a fait accomplit meg tudom el�zni, az integrit�s megmarad.« Lesz�gezem teh�t, hogy b�r �ll�t�lag ezzel a hittel ment le Belgr�dba, m�gis � volt az, aki az orsz�g megsz�ll�sa �ltal a fait accomplit a nemzet ellen megteremtette."Ambr�zy nem �rte be ennyivel, �s elhat�rozta, hogy felkeresi a Nemzeti Tan�csot, s ezeknek hazafiass�g�ra hivatkozva valamik�ppen biztos�tani tudja a korona biztons�g�t. Besz�lt is Hock J�nossal �s Kunfi Zsigmonddal. Ezek mindketten meg�g�rt�k, hogy a koron�nak semmi b�nt�d�sa nem lesz.

A korona�rt ez sem el�g�tette ki. �gy �r err�l: "November 5-�n felkerestem Lov�szy M�rtont (K�rolyi Mih�ly helyettes�t), el�adtam agg�lyaimat. A korona elrejt�s�t � is f�l�slegesnek tal�lta." Azonk�v�l nem akar�dzott neki �n�ll�an int�zkedni. A d�nt�st �th�r�totta a vissza�rkezend� K�rolyi Mih�lyra. Gr�f K�rolyi november 9-�n t�rt haza Belgr�db�l, mag�val hozv�n a francia t�bornok t�rt�nelmiv� v�lt k�rd�s�t: Ilyen m�lyre s�llyedtek? (Hatvany meg�r�k�tette ezt a sz�gyenteljes momentumot is: "Maga a korm�nyeln�k? - rivallt K�rolyira a francia t�bornok -, maga K�rolyi? �lljon velem szembe. Hadd l�ssam." (Hatvany Uo. 153. o.) A korona�r aznap is, �s m�snap sz�mtalan �zben pr�b�lt besz�lni K�rolyi Mih�llyal, de annak m�s gondjai voltak, mint a korona kulcsai.

Harmadnap Ambr�zy szem�lyesen ment fel a minisztereln�ks�gre, �s bejelentette mag�t: "November 11-�n ism�t felkerestem K�rolyit, kire 11 �r�t�l kezdve v�rtam a minisztereln�ks�g el�szob�j�ban, ahol Lov�szy M�rtonnal tal�lkozv�n, maga is bejelentett K�rolyin�l. Mid�n azonban m�g h�rom �r�val k�s�bb is az el�szob�ban v�rakozva tal�lt, mentegetni kezdte a munk�val t�lterhelt K�rolyit, hogy ne vegyem rossz n�ven a hossz� v�rakoz�st. Miut�n a K�rolyin�l eb�dre hivatalos Pejachevich M�rkust�l megtudtam, hogy K�rolyi m�r eb�delni ment, azt v�laszoltam Lov�szynak, hogy K�rolyinak, �gy l�tszik, a koron�n�l is fontosabb, hogy a levese ki ne h�lj�n, de �n ennek dac�ra is v�rni fogok, mire � �jra bejelentett." V�gre K�rolyi el� ker�lt, aki v�gighallgatta, �s azt v�laszolta, hogy az �gyet m�g aznap a minisztertan�cs el� terjeszti, �s m�snap �rdemleges v�laszt fog adni. Ambr�zy hazament, �s v�rta a v�laszt. De az nem �rkezett meg. "November 13-�n reggel - �rja a k�nyv�ben -, mivel tudtam, hogy ott h�lt, a palot�j�ban kerestem fel K�rolyit. Port�sa igazolta jelenl�t�t, �s be is jelentett, azonban egy f�l �rai v�rakoz�s ut�n jelentett�k nekem, hogy a gr�f id�k�zben a palota kerti oldal�n �t elt�vozott. Miel�tt a minisztereln�ks�gre mentem volna, el�bb telefonon bejelentettem magamat. Ezt az �zenetemet Kossuth Lajos miniszteri titk�r vette, �s adta �t K�rolyinak, ki ennek dac�ra sem fogadott, mert elj�ttemkor �ll�t�lag m�r nem volt a minisztereln�ks�gen." L�tni val� teh�t, hogy K�rolyi bujk�lt el�le, letagadtatta mag�t. Ambr�zy elhat�rozta, hogy aggodalmait k�zjegyz� �tj�n, hivatalos t�rtivev�ny ellen�ben fogja K�rolyi minisztereln�k el� terjeszteni:

"K�l�n�s tekintettel arra, hogy t�rsam (gr�f Sz�chenyi B�la korona�r) Pestt�l t�vol volt, a felel�ss�g teh�t k�tszeresen terhelt, elmentem Charmant Oszk�r k�zjegyz�h�z, �s felk�rtem, legyen sz�ves hivatalos tan�s�tv�ny ellen�ben K�rolyi Mih�lyt felsz�l�tani arra, hogy a korona biztons�ga tekintet�ben nem tartja-e agg�lyaimat jogosultnak, �s nem tartja-e sz�ks�gesnek a korona rendes hely�r�l val� elt�vol�t�s�t. Dr. Charmant (...) kijelentette, hogy � K�rolyival olyan mag�n�sszek�ttet�sben �ll, mely n�zete szerint legy�ng�ten� az �gy hivatalos sz�nezet�t, az�rt azt aj�nlotta, forduljak dr. Hollicser Szigfridhez. Ez ut�bbi megkeres�semre az �gyr�l azonnal jegyz�k�nyvet vett fel. A k�zjegyz�t�l november 15-�n meg is j�tt az �rtes�t�s, hogy miut�n szem�lyesen hasztalan igyekezett K�rolyi Mih�lyhoz bejutni, a k�zlend�ket aj�nlott lev�lben k�ld�tte el a minisztereln�knek. M�snap, november 16-�n kiki�ltott�k a n�pk�zt�rsas�got. A parlamentben kimondt�k, hogy Magyarorsz�g nem kir�lys�g t�bb�, s a magyar �llamf� e napt�l kezdve gr�f K�rolyi Mih�ly."

K�t h�t m�lva v�laszt kapott a korona�r: "November 25-r�l kelt, 5416 sz�m�, Nagy al��r�s� �tiratot, melyben arr�l �rtes�t, hogy semmif�le int�zked�snek sz�ks�g�t nem l�tja." A korona�rs�get felvez�nyelt�k a V�rba, hogy ott a test�rcsapatokba beolvassz�k.

"E napok egyik�n - �rja Ambr�zy a k�nyv�ben - egy K. R. nev� orvosn�vend�k keresett fel, aki, mint mondotta, annyira sz�v�n viseli a korona sors�t, hogy a nyugtalans�g kergette hozz�m. El�mutatott egy r�piratot, amit valami Kardos (helyesen: dr. F�ldes A.) nevezet� adott ki, Mi t�rt�nj�k a magyar szent koron�val? c�m alatt. Ebben az �r� a legk�ptelenebb �zetlens�gek ut�n oda konklud�lt, hogy a koron�t el kell puszt�tani, hogy vele a kir�lys�g szimb�luma is �r�kre megsemmis�lj�n. L�togat�m arra is aj�nlkozott, hogy ha a koron�t biztosabb helyre k�v�nn�m vinni, n�h�ny t�rs�val sz�vesen seg�dkezik. Nagyon megk�sz�ntem hazafias felaj�nlkoz�s�t, de mai napig sem tudom, vajon az illet� t�nyleg a korona egy fanatikus rajong�ja volt-e, vagy pedig K�rolyi Mih�ly egyik felb�relt alakja, aki csak t�rbe akart csalni. P�r nap m�lva ugyanis �jra megjelent, �s m�g energikusabban aj�nlotta fel szolg�latait. Jobb kez�t besz�lget�s�nk eg�sz ideje alatt kab�tja zseb�ben tartotta, s �gy minden pillanatban el voltam r� k�sz�lve, hogy t�rt vagy revolvert r�nt ki onnan. Egym�s k�lcs�n�s, gondos megfigyel�s�n k�v�l azonban nem t�rt�nt semmi, t�vozott s az�ta sem halottam r�la.

Kun B�la els� utcai demonstr�ci�ja �s v�rba val� felvonul�sa nyom�n Bartha Albert had�gyminiszter lemondott �ll�s�r�l. Ez k�ts�gtelenn� tette el�ttem azt, hogy ha Kun B�l�nak siker�lt a had�gyminisztert az utca �ltal egyszer�en lemondatni, ha majd esz�be jut, nem fog neh�zs�gekbe �tk�zni a korona elpuszt�t�sa sem, f�leg ha K�rolyi vagy valamelyik csatl�sa int�zked�s�re a csek�ly �rs�g is letiltatn�k az ellen�ll�st�l."

A K�rolyi-korm�ny alatti utcai t�ntet�sek egyre zajosabbak lettek, Ambr�zy aggodalmai ehhez m�rten s�lyosbodtak. Elhat�rozta, hogy ism�t besz�l K�rolyival. Gondolt arra is, hogy a koron�nak katolikus szempontb�l k�l�n jelent�s�ge is van, � pedig protest�ns l�v�n c�lszer� lesz teh�t - t�rs h�j�n - egy katolikus el�kel�s�get maga mell� venni. Csernoch hercegpr�m�s nem volt Budapesten, �gy Ambr�zy Apponyi Albertet kereste fel, aki el is v�llalta a feladatot.

Kihallgat�st k�rtek, �s a k�zt�rsas�gi eln�k janu�r 15-�n fogadta �ket: "El�adtam, hogy a Kun B�la-f�le er�szakoskod�s �s egy�b jelens�gek, mint a dr. F�ldes-f�le r�pirat is, melyet �tadtam neki, hadd gy�ny�rk�dj�k politik�j�nak gy�m�lcs�ben, nyugtalan�tanak, s megk�rdeztem, hajland�-e a harmadik kulcs kiad�s�ra, mert a koron�t saj�t felel�ss�gemre el akarom rejteni. K�rolyi ezt a k�v�ns�gomat politikai agg�lyokra hivatkozva megtagadta, felhozv�n, hogy a korona elvitel�t, ha az kisziv�rog, ellenforradalmi tettnek fogj�k tekinteni. Erre azt aj�nlottam fel, hogy Vyx-et, a francia megsz�ll� csapatok parancsnok�t k�rem meg arra, hogy a kir�lyi v�r �rizet�t v�llalja el, mert �gy a nemzetk�zi csapatok v�delme alatt, a v�rban elhelyezett korona is nagyobb v�delemben r�szes�lne. Minthogy K�rolyi ezt az aj�nlatomat sem tartotta teljes�thet�nek, nem maradt m�s h�tra, mint arra k�rni, int�zkedj�k, hogy a megb�zhat� csapatok valamelyike olyan utas�t�st kapjon, hogy az adand� esetben azonnal az �rs�g seg�ts�g�re siessen. K�rolyi meg�g�rte, hogy s�gor�val, Festetich S�ndorral, az �j had�gyminiszterrel besz�lni fog err�l, de k�rt, hogy l�pj�nk magunk is �rintkez�sbe vele.

T�voz�skor a kapuban tal�lkoztunk Festetich S�ndorral, kit�l az ir�nt �rdekl�dtem, hogy vajon van-e olyan megb�zhat� csapata, amelyre mindenk�ppen sz�m�tani lehet. Azt v�laszolta, hogy addig, am�g � a had�gyminiszter, egy vad�szezred neki teljesen megb�zhat�. Arra k�rtem teh�t, hogy ezt az ezredet vagy annak megfelel� r�sz�t utas�tsa, hogy sz�ks�g eset�n els�sorban a korona v�delm�re siessen. »Hogyne, nagyon sz�vesen fogok int�zkedni, de term�szetesen els�sorban a mi szem�ly�nket kell nekik megv�deni!« Ez volt az akkori had�gyminiszter, nem tudom, nem meggondolatlan-e, vagy megzavarodott v�lasza. Apponyi gr�ffal �sszen�zt�nk, �s tov�bbment�nk. E szerint teh�t a K�rolyi-f�le miniszterek szem�lye el�bbre val� az 1000 �ves magyar szent koron�n�l is? A had�gyminiszter ezen v�lasz�t, nehogy feled�sbe menjen, azonnal pap�rra vetettem.

Janu�r 22-�n, mivel �rthet� elk�ped�semre azt az �rtes�t�st kaptam, hogy a korona�rs�g feloszlat�sa el lett rendelve, azonnal Berinkey minisztereln�kh�z mentem, �s �v�st emeltem ez ellen. Miut�n figyelm�t felh�vtam arra, hogy a korona�rs�g feloszlat�sa folyt�n majd az � nev�hez f�z�dne a korona esetleges elrabl�s�nak vagy elpuszt�t�s�nak gy�szos eml�ke is, biztos�tott, hogy e tekintetben semmit sem fog elmulasztani, s leghat�rozottabban kijelentette, hogy m�dj�t fogja ejteni a korona tov�bbi lelkiismeretes �rz�s�nek."

P�r nap m�lva a korona�rs�g parancsnok�ul Jeszenszky Imre f�hadnagyot, K�rolyi bens� bar�tj�t nevezt�k ki, �s K�rolyi sv�bhegyi vill�j�nak �rizet�vel b�zt�k meg.

Ugyanekkor k�zl�s jelent meg a lapokban, hogy a korona �re az �ll�s�r�l lemondott. Ambr�zy gr�f nem hagyta mag�t. Nyilatkozatot k�ld�tt a lapoknak, hogy esze �g�ban sincs lemondani, erre alkotm�nyos m�dot nem is l�t, s ha tudta viselni a korona�ri �ll�s d�sz�t a m�ltban, fogja tudni viselni most a terheit is. "Meg vagyok gy�z�dve - fejezte be nyilatkozat�t -, hogy a koron�t meg�rzi a nemzet saj�t m�ltja ir�nti tisztelete �s j�v�j�be vetett bizalma." A cenz�ra ezt az utols� mondatot t�r�lte, de a nyilatkozat sem �rt semmit: egy �gynevezett n�pt�rv�ny nemsok�ra elt�r�lte a korona�ri int�zm�nyt, s ugyanakkor �jabb h�r jelent meg a lapokban, hogy gr�f Ambr�zy Gyula leadta a minisztereln�ks�gen a p�nc�lkamra kulcsait, �s a koron�t �t is vitt�k az Orsz�gos Lev�lt�rba, �rizet�t pedig a bel�gyminiszterre b�zt�k.

Ambr�zy tudta, hogy ez nem igaz. A n�la l�v� kulcs n�lk�l a p�nc�lkamr�t csak robbantani lehetett volna. A h�rt azonban nem c�folta. �gy gondolkodott ugyanis, hogy a korona biztons�g�nak csak haszn�l, hogy ha a k�tes h�r� forradalmi elemek az erekly�t az Orsz�gos Lev�lt�rban hiszik.

Nem szabad eml�t�s n�lk�l hagyni azt a szerepet, amelyet a feloszlatott korona�rs�g ebben az id�ben teljes�tett. Az Osztr�k-Magyar Bank �rizte ekkor a tekint�lyes sz�naranyk�szletet. Kov�sznai Kov�cs K�lm�n, a bankpalota parancsnoka, amikor a kommunist�k megjelentek a p�nzt�rakat �s a p�nc�lszekr�nyeket kifosztani, h�siesen ellen�llt. Seg�ts�get tal�lt Farag� M. Miksa zsid� n�pbiztosban, aki hazafias �rz�sb�l mell�je �llt. N�pbiztosi parancssz�val elkergett�k a har�csol�kat, �s a bank aranykincs�nek v�delm�re Kov�cs odahozatta a korona�r�ket. Ezek remek�l fegyelmezett �s hazafias leg�nyeknek bizonyultak. T�bb k�s�rlet t�rt�nt az aranyk�szlet elrabl�s�ra, de a korona�r�k helyt�llottak. Egyszer fegyveresen is szemk�zt �llottak Cserny leg�nyeivel. �r�kon �t kitartottak, mialatt Farag� n�pbiztosnak siker�lt a rom�n fronton tart�zkod� v�r�s nagys�gokkal �rintkez�sbe l�pnie.

"Mikor j�nius 21-�n - �rja k�nyv�ben Ambr�zy - a Magyar Bankban voltam p�nz�rt, a sz�f kezel�je �s R�th aligazgat� megs�gta, hogy most alkalmas az id� a kor�bban oda elrejtett kulcsok �s okm�nyok elvitel�re (...) Lesiettem a szob�ba, �s elk�pzelhet� boldogs�ggal vettem magamhoz a p�nc�lszoba kulcsait (...), s azokat nagyb�ty�mhoz b�r� Pr�nay Dezs�h�z, akinek meleg rokoni szeretet�t a kommunizmus eg�sz ideje alatt �lveztem, Acs�ra vittem, hol a kulcsokat j�lius 1-j�n d�li 12 �rakor az � seg�ts�g�vel el is �stam. Rajta k�v�l m�g a legk�zelebbi csal�dtagjaink sem tudt�k, hov� rejtett�k, hogy sz�ks�g eset�n meg is esk�dhessenek, hogy nem tudj�k azok rejtek�t.

1919 j�lius 26. t�j�n Patay Tibor j�tt le Budapestr�l, aki m�s �js�g h�j�n a Berlinben megjelen� Vossische Zeitung j�lius 21-i 199. sz�m�t hozta mag�val. Ebben Die Stefans Krone unter den Hammer c�mmel nagy megd�bben�s�nkre egy k�zlem�nyt tal�ltunk, mely szerint egy m�ncheni �szeres hiteles okm�nnyal bizony�tja, hogy a magyar Szent Korona el�rverez�s�r�l Kun B�l�val t�rgyalt, s megb�z�st is kapott arra, hogy a koron�t 100 000 frank�rt eladhassa. Az �sszeg csek�ly volta eleinte kiss� val�sz�n�tlenn� tette a dolgot, de k�s�bb gondolkozv�n afelett, hogy f�lig-meddig tisztess�ges ember egy orsz�gt�l lopott koron�t nem v�s�rolhat meg an�lk�l, hogy nyilv�nval� orgazdas�got ne k�vessen el, kezdett a h�r elfogadhat�nak l�tszani, annyival is ink�bb, mert a koron�n l�v� k�vek a mai fogalmak szerint kev�s �rt�k�ek, s �gy a korona legfeljebb mint nyersarany �rt�kes�thet�. Ha nem t�vedek, az 1867. �vi becsl�s szerint nyersarannyal egy�tt csup�n 30 000 forintra lett �rt�kelve. Ez az �js�gh�r �jra felzavarta nyugalmamat, t�pel�dni kezdtem, mit�v� legyek?! T�tessek-e magasabb aj�nlatot valaki �ltal? E c�lra egy sv�jci unoka�cs�m p�r 100 000 frank k�lcs�nt biztosan adna." Az �js�gh�rt�l Ambr�zy �gy megd�bbent, hogy azonnal felutazott a f�v�rosban. Azt eszelte ki, hogy Romanelli ezredeshez fordul seg�ts�g�rt. De a Ritz sz�ll�, ahol az olasz ezredes lakott, tele volt v�r�s detekt�vekkel, m�rpedig Ambr�zy f�lszem� ember volt, s a fekete k�t�sr�l k�nnyen felismert�k volna. K�zvet�t�t keresett, s ezt b�r� Feilitzsch Berthold volt szabolcsi f�isp�nban �s ennek fi�ban tal�lta meg. K�szs�ggel v�llalt�k, hogy �sszehozz�k Romanellivel. De az ezredes �ppen nem volt tal�lhat�. Helyette Salem gr�f, az olasz misszi� egy m�sik tisztje hallgatta v�gig a k�r�st, �s meg�g�rte, hogy az olasz misszi� mindent el fog k�vetni a magyar Szent Korona �rdek�ben. Ambr�zy megnyugodva visszautazott Acs�ra.

Itt t�lt�tte a komm�n h�tral�v� idej�t, �s csak augusztus 10-�n, m�r a rom�n megsz�ll�s alatt j�tt fel megint Budapestre. Itt v�letlen�l mindj�rt a korona�rs�g egyik altisztj�vel tal�lkozott, aki elmondotta, hogy a korona�rs�g leg�nys�ge �sszebesz�lt, s egyik�k - b�r titokban - mindig ott tart�zkodott a Szent Koron�val. A Szent Korona a hely�n van! A boldog korona�r megk�nnyebb�lt sz�vvel utazott el idegess�g�t kipihenni a T�tr�ba. Ott kapta a h�r�t annak, hogy Horthy Mikl�s f�vez�r a nemzeti hadsereg �l�n bevonult Budapestre. Err�l �gy �r: "1919. nyara �ta T�tralomnicon tart�zkodtam, s ott �rt a Horthy-hadsereg bevonul�s�nak h�re. November h� 15-�n teh�t �tlevelet k�rtem Budapestre, amit azonban csak 1920. m�rcius h� 8-�n kaptam meg a csehekt�l, s�t azt se Magyarorsz�gra, hanem csak Ausztri�ba val� �rv�nnyel ki�ll�tva. M�rcius 12-�n teh�t Ausztri�n �t �rkeztem Budapestre, ahol a Korm�nyz� �r �f�m�lt�s�ga 14-�n m�r kihallgat�son fogadott is. T�le a m�r eml�tett bizotts�g kik�ld�s�t �s a kir�ly pecs�tj�nek leszak�t�s�ra val� enged�ly megad�s�t k�relmeztem.

A k�rt orsz�gos bizotts�g 1920. m�rcius h� 22-�n alakult meg. Tagjai voltak: nagyb�nyai Horthy Mikl�s korm�nyz�, Csernoch J�nos hercegpr�m�s, gr�f Dessewffy Aur�l orsz�gb�r�, Rakovszky Istv�n, a nemzetgy�l�s eln�ke, Simonyi Semadam S�ndor minisztereln�k, a nemzetgy�l�s k�t tagja, kiknek neveire m�r nem eml�kszem �s �n. A bizotts�g, miut�n mindent hi�ny n�lk�l �s s�rtetlen�l el�tal�lt, az erekly�r�l pontos jegyz�k�nyvet vett fel, s miut�n mindent ism�t visszahelyezett, a l�d�t �jb�l lepecs�telte. Az 1000 �ves Szent Korona teh�t Isten segedelm�vel s�rtetlen�l �lte �t Magyarorsz�g k�t legborzalmasabb forradalm�t is"- fejezi be k�nyv�t gr�f Ambr�zy Gyula korona�r.