http://http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htmV. MAGYARORSZ�G TERM�SZETJ�R� F�LDRAJZA

1.1 �ltal�nos adatok

Magyarorsz�g Eur�pa k�zep�n a K�z�p-Duna medence alacsonyabb k�zponti r�sz�n fekszik, az Osztr�k Alpok keleti gyûrûje �s a K�rp�tok hegyeinek gyûrûj�ben, az �szaki sark �s az Egyenl�tõ k�z�tti un. �szaki sz�less�gi (�sz) �s Greenwichtõl sz�m�tott Keleti hossz�s�gi (Kh) k�r�k fokh�l�zat�ban, az:

�sz 45�45' - 48�35'
Kh 16�05'- 22�55' k�z�tt.

�ghajlata ennek megfelelõen a m�rs�kelt �vekre jellemzõ.

Fõv�rosa: Budapest, az �sz 47�30' �s a Kh 19�15' a Gell�rthegy 235 m-es magass�gi pontj�t keresztezõ koordin�t�kban meghat�rozva. (Ez egyben a kilom�ter-h�l�zati "0" pont.)

Haz�nk ter�lete: 93.000 km², Eur�p�nak 1%-a. K�tharmad r�sze 200 m tengerszint feletti magass�gn�l alacsonyabb.

Lakoss�ga: 10,2 milli�, Eur�pa lakoss�g�nak 2%-a, 118 fõ/km². Ter�let�nek t�bb mint a fele 54% sz�nt�f�ld, k�zel 11% egy�b mûvelt ter�let, 10% legelõ, 10% nem mûvelt ter�let, 15%-a erdõ.

K�zepe: Pusztavacs.

Legmagasabb pontja: K�kestetõ 1014 m.

Legm�lyebb pontja: Gy�lar�tn�l 75,5 m.

Legnagyobb hossz�s�ga: Kelet-Nyugat ir�nyban: Felsõsz�ln�k-Tiszabecs kb. 530 km.

Legnagyobb sz�less�ge: �szak-D�l ir�nyban: J�svafõ-Kiszombor kb. 270 km.

Hat�r�nak hossza: 2242 km �s h�t orsz�ggal: Szlov�ki�val, Ukrajn�val, Rom�ni�val, Szerbi�val, Horv�torsz�ggal, Szlov�ni�val �s Ausztri�val hat�ros haz�nk.

Magyarorsz�g szintez�si h�l�zat�nak fõ alappontja, azaz a szintez�si õsjegy a Nadap melletti felhagyott gr�nitb�ny�ban (173.8385 m) van, a seg�dszintez�si õsjegy M�r�gy-n�l van.

A szintez�s az Adriai tenger Fiume-i Szapary m�l�j�n�l elhelyezett szintez�si alapponthoz ("0" szint) van viszony�tva. A Balti tenger "0" alapszintje a Kronstadt-i m�l�n, az Adriai tenger szintj�n�l 67,5 cm-el magasabban van. Haz�nk szintadatai 1945 ut�n a Balti tenger "0" szintj�hez lettek meghat�rozva.

1.2 Magyarorsz�g megy�i �s megyesz�khelyei

Budapest	Budapest
Baranya	P�cs
B�cs-Kiskun	Kecskem�t
B�k�s	B�k�scsaba
Borsod-Aba�j-Zempl�n	Miskolc
Csongr�d	Szeged
Fej�r	Sz�kesfeh�rv�r
Gyõr-Moson-Sopron	Gyõr
Hajd�-Bihar	Debrecen
Heves	Eger
Kom�rom-Esztergom	Esztergom
N�gr�d	Salg�tarj�n
Pest	Budapest
Somogy	Kaposv�r
Szabolcs-Szatm�r-Bereg	Ny�regyh�za
J�sz-Nagykun-Szolnok	Szolnok
Tolna	Szeksz�rd
Vas	Szombathely
Veszpr�m	Veszpr�m
Zala	Zalaegerszeg

Megyei jog� v�rosok:

Valamennyi megyesz�khely, valamint Duna�jv�ros, H�dmezõv�s�rhely, Nagykanizsa, Sopron.

1.3 Tervezett r�gi�k

1. Nyugat-Dun�nt�l: Gyõr-Sopron-Moson, Vas, Zala megy�k
2. K�z�p-Dun�nt�l: Kom�rom-Esztergom, Veszpr�m, Fej�r megy�k
3. D�l-Dun�nt�l: Baranya, Somogy, Tolna megy�k
4. K�z�p-Magyarorsz�g: Budapest, Pest megye
5. �szak-Magyarorsz�g: N�gr�d, Borsod-Aba�j-Zempl�n, Heves megy�k
6. �szak-Alf�ld: J�sz-Nagykun-Szolnok, Hajd�-Bihar, Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�k
7. D�l-Alf�ld: B�cs-Kiskun, Csongr�d, B�k�s megy�k

A f�ldt�rt�net õskor�t nagy m�lys�gben megmerevedett magm�s kõzetek �s hatalmas nyom�son �tkrist�lyosodott pal�k k�pviselik. Egy milli�rd �ves krist�lyos pal�t tal�lunk a Szeged k�rny�ki kõolajkutat� f�r�sokban, 900 milli� �ves csill�mpala k�pviseli az õsi kort az orsz�g �szakkeleti sz�glet�ben Vilyvit�nyn�l. A kõzetekbõl hi�nyzik az �let legkisebb nyoma is, mivel az õsi hegys�gk�pzõd�sek sor�n a kõzetanyag �tkrist�lyosodott.

A legidõsebb tengeri �led�kes kõzetek haz�nkban k�zel f�lmilli�rd �vesek. Az �korban ugyanis haz�nk melegvizû, tr�pusi tengerfen�k volt (maradv�nyai p�ld�ul a Szendrõi- �s Upponyi r�gben az �szak-Borsodi karszt ter�let�n �s a Kõszegi-hegys�gben fellelhetõk), az �kor v�ge fel� azonban a Variszkuszi-hegys�gk�pzõd�s (karbon idõszak) kiemelte haz�nk ter�let�nek nagy r�sz�t, �gy az �kor v�g�re (perm) a tenger keskeny s�vv� zsugorodott �ssze. A Variszkuszi hegys�gk�pzõd�s felsz�nen l�võ maradv�nya a Velencei-hegys�g gr�nitja �s a Soproni-hegys�g gneisz �s csill�mpal�ja. A perm idõszakot v�r�s sz�nû, sivatagi-f�lsivatagi �ghajlatra utal� �led�kek k�pviselik (pl. Balatonfûzfõ - Balatonalm�di, Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi v�r�shomokkõ ur�n�rc-tartalm� lencs�ket is rejt.

A f�ldt�rt�neti k�z�pkor elej�n, a tri�sz idõszakban haz�nk ter�let�t �jra tenger �nt�tte el. Elõsz�r homokkõ �s m�rgar�tegek, majd hatalmas t�megû m�szkõ �s dolomit r�tegek rak�dtak le. Ez �p�ti fel a Dun�nt�li-k�z�phegys�g legnagyobb r�sz�t, a Kisalf�ld medencealjzat�t, a tri�sz m�szkõ reped�sei t�rolj�k a zalai kõolajat, de a Dun�t�l keletre is megtal�lhat�, a Nasz�ly �s a B�kk kõzetanyagak�nt. Az �szak-Borsodi karszt vil�gh�rû cseppkõbarlangja is tri�szkor� m�szkõben alakult ki. A m�lybõl felt�rõ forr�vizes oldatok az �led�kt�meg egy r�sz�t vas�rcc� alak�tott�k (Rudab�nya), m�g Perkup�n�l gipsz- �s anhidrit r�tegeket z�rnak magukba tri�sz �led�kek.

Az Ammonit�kban (l�basfejûek) gazdag jura tenger v�r�s m�szkõr�tegei a Gerecs�ben az �n. piszkei m�rv�nyk�nt ismertek, fellelhetõk Tat�n a K�lv�ria-dombon �s a Vill�nyi-hegys�gben is. A Bakonyban jelentõs mennyis�gû mang�n-karbon�t �s gum�s mang�n-oxid is lerak�dott, m�g a Mecsek-hegys�g ter�let�n l�võ mocsarakban P�cs �s Koml� k�rny�k�nek feketekõsz�n telepei keletkeztek.

A k�z�pkor utols� idõszak�ban, a kr�t�ban a Tethys tenger d�li szeg�lye �k m�dj�ra nyomult a Tethys �szaki partszeg�ly�hez.

A t�r�svonal ment�n tengeri vulk�nok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtal�lhatjuk.

Eszerint haz�nk medencealjzat�ban k�t j�l elk�l�n�thetõ kõzetlemez tal�lhat�. (A Tethys d�li szeg�lye Magyarorsz�g �szaknyugati r�sz�n �s a Tethys �szaki partszeg�lye haz�nk d�li r�sz�n.) Ezeket v�lasztja sz�t a Z�gr�b-Kaposv�r-Duna�jv�ros-Miskolc-S�toralja�jhely-Kassa vonal�ban h�z�d� t�r�srendszer. Az Eur�zsiai-hegys�grendszer, ezen bel�l az Alpok �s K�rp�tok felgyûrõd�s�vel egy idõben haz�nk ter�let�nek nagy r�sze is kiemelkedett, a tenger a Dun�nt�lon a Bakonyt�l nyugatra esõ ter�letre szorult vissza, m�g az Alf�ld�n hosszan elny�lt tengerv�ly� alakult ki. A Dun�nt�li-k�z�phegys�g kiemelked�se k�vetkezt�ben a meleg �ghajlaton a m�szkõf�les�gek karsztosodtak, a nedves �s sz�raz �ghajlat v�ltakoz�sa sor�n k�l�nleges m�ll�si folyamatok indultak, melyek a szilik�tos kõzetek alum�niumvegy�leteit alum�nium-oxidd� �s hidroxidokk� alak�tott�k (bauxit).

A f�ldt�rt�net �jkor�ban, 60-70 milli� �vvel ezelõtt az eoc�n idõszakban ism�t el�nt�tte haz�nkat a tenger, melybõl szigetk�nt emelkedett ki a Dun�nt�li-k�z�phegys�g. A szubtr�pusi, tr�pusi �ghajlaton keletkezett a barnakõsz�n.

9-25 milli� �vvel ezelõtt a mioc�n idõszakban a tr�pusi tengerbõl szigetk�nt emelkedett ki a Dun�nt�li-k�z�phegys�g, a Mecsek, a Vill�nyi-hegys�g �s a B�kk. Kb. 20 milli� �vvel ezelõtt hatalmas t�r�svonal ment�n felhasadt a f�ldk�reg Szentendre-Visegr�d k�rny�k�tõl eg�szen Tokajig. Ekkor keletkeztek az �szaki-k�z�phegys�g vulk�ni tagjai: a B�rzs�ny, a Cserh�t, a M�tra, a Zempl�ni-hegys�g, valamint a Dun�nt�lon a Visegr�di-hegys�g (amelyek a K�rp�tok belsõ vulk�ni �v�nek tekinthetõk). A Szentendre-Visegr�di andezithegys�g ekkor m�g �sszef�gg�tt a B�rzs�nnyel. Az ut�lagos foly�v�zi tev�kenys�g alak�totta ki a visegr�di Duna-szorost.

Kb. 10 milli� �ve (plioc�n idõszak), a lassan s�llyedõ medenc�t el�nt�tte a Pannon tenger, �s t�bb ezer m�ter vastag homok- �s anyag�led�k rak�dott le. A medence felt�ltõd�s�vel a beltenger hely�n �desvizû, elmocsarasodott t� maradt vissza, ezek eml�k�t õrzik a lignittelepek a M�tra �s a B�kk elõter�ben, de akkor keletkezett a kõolaj �s f�ldg�z jelentõs r�sze is. A pann�niai beltenger r�tegeit bazalt vulk�nok t�rt�k �t, bebor�tva �s ez�ltal megv�dve az alattuk l�võ agyag- �s homokr�tegeket a k�sõbbi lepusztul�st�l. A bazalthegyek a pann�niai r�tegek eredeti magass�g�t õrzik, ez�rt nevezz�k õket tan�hegyeknek (Tapolcai-medence tan�hegyei: Badacsony, Szentgy�rgy-hegy, Csob�nc, Gul�cs, Hal�p, T�ti-hegy, a S�g �s Soml�, valamint Salg�tarj�n k�rny�k�n Salg� �s Somoskõ).

A bazaltvulk�noss�g mellett a forr�v�z-kit�r�sek, gejz�rek (Tihanyi-f�lsziget) m�r �tny�ltak a j�gkorszakba (pleisztoc�n idõszak). �sszef�ggõ j�gtakar� nem fedte haz�nk ter�let�t, de a hideg sz�lviharok foly�medrekbõl rengeteg port sz�ll�tottak, melyet a sztyepp jellegû n�v�nyzet l�szr�tegk�nt megk�t�tt (Dun�nt�li-dombs�g, Alf�ld, Hajd�s�g, K�r�s-Maros k�ze). Ezt k�vetõen a foly�v�z �s a sz�l alak�totta, form�lta haz�nk felsz�n�t. A foly�k felt�lt�tt�k �rter�leteiket (�gy keletkeztek az asztallap simas�g� t�k�letes s�ks�gok, pl. Nagykuns�g), m�g a sz�l dûn�kbe, buck�kba halmozta a homokot ott, ahol a n�v�nyzet nem k�t�tte meg (Belsõ Somogy, Kiskuns�g, Ny�rs�g).

Jelenleg is enyhe emelked�sek, s�llyed�sek jellemzik a felsz�nt.

Haz�nk mai felsz�n�t belsõ erõk (vetõd�sek, vulk�ni tev�kenys�g, gyûrõd�s stb.) �s k�lsõ erõk (hõ, j�g, sz�l, v�z stb.) k�lcs�nhat�s�nak, majd fõk�nt az ut�bbi idõszakban az ember �talak�t� tev�kenys�g�nek (b�ny�k, utak, g�tak, mocsarak lecsapol�sa stb.) eredm�nyek�nt alakult ki. �gy a t�jegys�gek �s szintk�l�nbs�gek alapj�n h�rom t�rszintbe helyezhetj�k:

1. Alf�ldek
2. Dombs�gok
3. K�z�phegys�gek

Alf�ldek

Tengerszint felett 0-200 m k�z�tti s�ks�gok, amelyek fõk�nt az �led�kgyûjtõ medenc�k felt�ltõd�s�vel j�ttek l�tre, vagy magasabb t�rszintek lepusztul�s�val keletkeztek (Nagyalf�ld, Kisalf�ld).

Dombs�gok

Tengerszint feletti magass�g 200-500 m k�z�tti magass�g�ak. Hegys�gek les�llyed�s�vel �s lepusztul�s�val illetve alf�ldek r�szleges megemelked�s�vel, feldarabol�d�s�val keletkezhetnek (Dun�nt�li dombs�g, Bakonyalja). Felsz�n�k�n fõleg pannontengeri �led�k, illetve negyedkori l�sz, kavics, homok tal�lhat�.

K�z�phegys�gek

Tengerszint felett 500-1500 m k�z�tti magass�g�ak. �p�tõanyaga: �kori gr�nit, k�z�pkori m�szkõ, dolomit, pala, harmadkori vulk�ni kõzetek. Haz�nk 68%-a alf�ldi jellegû s�ks�g �s kb. 1%-a tengerszint felett 500 m-n�l magasabb szintû.

4.1 Felsz�n alatti vizeink

A felsz�n alatti vizeink lehetnek: talajv�z, r�tegv�z, �sv�nyv�z, h�v�z, karsztv�z, �rt�zi v�z.

A talajv�z a felsz�nhez k�zel, az elsõ v�zz�r� r�teg f�l�tt tal�lhat�, erõsen szennyezett, iv�sra a kutakb�l nem alkalmas.

A r�tegv�z a v�zz�r� r�tegek k�z�tt helyezkedik el, legt�bbsz�r tiszta iv�vizet szolg�ltatnak (kiv�ve B�k�s megye egyes r�szein az arz�ntartalma miatt). Az elsõ r�tegv�z sok helyen szennyezett (nitr�t, nitrit...).

Az �sv�nyv�z a term�szetben elõfordul� 1.000 mg/l-n�l t�bb oldott anyagot tartalmaz� forr�sv�z.

A hõforr�sok (h�vizek) rendszerint kõzethordal�kok, vagy vetõd�seken �t a felsz�nre t�rõ 20 �C-n�l melegebb r�tegv�z.

A karsztv�z m�szkõ, dolomit (esetleg l�sz) kõzetekbe bejut� old�, sz�ll�t�, �p�tõ, rombol� munk�t v�gzõ v�z, amely karsztforr�sk�nt t�r a felsz�nre. T�bbnyire hajsz�lreped�sek ment�n l�p reakci�ba a kõzettel, s �gy keletkezhetnek a felsz�ni t�lszerû berogy�sok a dolin�k, (t�br�k).

Az �rt�zi v�z az k�t v�zz�r� r�teg k�z�tti nyom�s alatt �ll� v�z. F�rt kutakon kereszt�l jut a felsz�nre. (Az elsõ "nyilv�nos" �rt�zi k�t H�dmezõv�s�rhelyen l�tes�lt 1879-80-ban.)

4.2 Felsz�ni vizeink

4.2.1 Foly�vizek

A foly�k forr�s �s tenger k�z�tti szakasz�ban gyarapod� v�zhozam rendj�ben: forr�s, �r, csermely, patak, foly�, folyam, tenger kateg�ri�ba sorolhat�.

Foly�vizeink a k�rnyezõ hegys�gben (Alpok, K�rp�tok) erednek �s a Duna v�zgyûjtõ rendszer�hez tartoznak.

A Duna haz�nk ter�let�n Rajk�t�l-H�dusz�ig 417 km hossz�s�g�. Felsõ-szakasz jellege a Dunakanyarig tart, eddig fõleg er�zi�s, rombol� munk�t v�gez. A k�z�p �s als� szakaszr�szen �p�tõ �s sz�ll�t� tev�kenys�g jellemzi. Szigeteket, hordal�kk�pokat hoz l�tre. Nullszintje Budapestn�l 96,68 m.
Jobb parti mell�kfoly�i: Lajta, R�bca, R�ba(Marcallal), Si�, Dr�va, tov�bb� t�bb patak.
Bal parti mell�kfoly�i: Szlov�k ter�letrõl �rkeznek, az Ipoly hat�rfoly�.

A Tisza Tiszabecstõl-R�szk�ig 600 km hosszon erõsen kanyarg� foly�k�nt szeli �t az Alf�ldet. V�zj�r�sa ingadoz�. Szab�lyoz�sakor 136 nagy kanyarulat �tv�g�s�val 453 km-rel r�vid�tett�k a foly�t.
Fontosabb jobb parti mell�kfoly�i: Bodrog, Saj� (Hern�ddal), Zagyva, tov�bb� patakok, csatorn�k.
Fontosabb bal parti mell�kfoly�i: T�r, Szamos, Kraszna, Keleti (Ny.) fõcsatorna, Kõr�s, Maros.

A K�r�s foly� sz�ks�gt�roz�i: Beg�csi, M�lyv�di, M�rgesi.

4.2.2 �ll�vizek

Haz�nkban t�bb, mint ezer t� van, s ebbõl csak az Alf�ld�n majdnem ezer t� tal�lhat�.

Keletkez�s�k szerint lehetnek:

1. term�szetes,
2. mesters�ges.

Ezeken bel�l:

1. sz�lv�jta er�zi� �ltal (S�st�),
2. s�llyed�ssel (Balaton, Velencei),
3. kr�terekben (pl.: vulk�ni) (Szt. Anna t�),
4. gleccserek �ltal (Csorba t�),
5. term�szetes elz�r�d�ssal (suvad�s, hegycsuszaml�s) (Arl�i t�, Gy�lkos t� 1838),
6. b�nyamûvel�ssel (S�st�, Megyerhegyi tengerszem),
7. foly�kanyar �tv�g�ssal (morotv�k) (Atkai-Holt Tisza, M�rt�lyi holt�g, stb.),
8. foly�vizek felduzzaszt�s�val (Kisk�rei, L�zb�rci v�zt�roz�k).

4.3 Magyarorsz�g tavai

1. Term�szetes:
   • Balaton, 591 km²
   • Velencei-t�, 27 km²
   • Fertõ-t�, 82 km² (magyarorsz�gi r�sze)
   • Szabadsz�ll�si-t� (15 km²)
   • Zabsz�k-t� (12 km²)
   • Kolon-t�
   • S�s-t�
   • Feh�r-t�
   • Bal�ta-t�
   • Kelemen-t�
   • V�r�s-t� (J�svafõn�l) dolinat�, stb.
2. Mesters�ges:
   • Kisk�rei, 127 km²
   • L�zb�rci
   • Rakacai
   • Z�molyi
   • Szajki
   • Markazi
   • Cs�rr�ti
   • Tatai �reg-t� stb.

Balaton:

591 km². K�z�p-Eur�pa legnagyobb tava. Gyorsan felmelegszik. Medenc�je �rkos vetõd�ssel keletkezett. Hossz�s�ga 78 km. Sz�less�ge 12-15 km. Tihanyn�l 2 km. �tlagos m�lys�ge 3 m, a tihanyi K�t-ban 12,4 m. V�zut�np�tl�s�t fõleg a csapad�k �s a Zala foly� adja (tszf.: 106 m).

Velencei-t�:

27 km². Jelentõs r�sz�t n�dasok fedik. M�lys�ge 1,5 m, erõsen felt�ltõd�tt, pusztul� t�. Dinny�si fertõ: mad�rrezerv�tum. (tszf.: 103 m.)

Fertõ-t�:

322 km², ebbõl 82 km² tartozik Magyarorsz�ghoz, a t�bbi r�sz Ausztri�hoz tartozik. Vize sek�ly, fõk�nt n�dasok bor�tj�k. (1867-1869 k�z�tt kiapadt) Pusztul� t�. (tszf.: 115 m.)

Mohos tavak:

Kelem�ri Nagy-Mohos: 10-12 milli� �ves 3 ha.

Kelem�ri Kis-Mohos: 8-10 milli� �ves 2 ha. J�gkorszak ut�ni hegycsuszaml�ssal keletkeztek.

K�ll�semj�ni Nagy-Mohos: Õsi foly� mederkanyarulat�nak elz�r�d�s�val keletkezett, �sz�l�p n�v�nyzet.

Nagy Csom�di Mohos tõzegl�p: (1040 m) vulk�ni kr�terben keletkezett, 10 m vastags�g� tõzegl�p, 80 ha.

Haz�nk ter�let�n t�bb ezer felt�rt, �s jelentõs sz�m� m�g felt�ratlan barlang tal�lhat�. �ltal�ban m�szkõ vagy dolomit hegys�gekben keletkeznek, a karsztjelens�gekn�l ismert m�don. M�s kõzetben elõfordul� "barlangok" reped�sek, legink�bb a magma kihûl�se folyt�n j�ttek l�tre, vagy tektonikus f�ldmozg�s �ltal keletkezett kõzett�bl�k k�z�tti j�rhat� r�sek. (Csõrgõlyuk, Vadle�ny.)

• Baradla, (Domica): Aggtelek (�sszj�rata ~ 22 km)
• Abaligeti barlang
• Istv�n barlang: Lillaf�red
• Forr�s barlang: Lillaf�red
• P�lv�lgyi barlang: Budapest (> 3 km)
• Szemlõhegyi barlang: Budapest (> 2 km)
• Tavas barlang: Tapolca
• L�czy barlang: Balatonf�red

• M�ty�shegyi barlang.: Bp. (4,2 km)
• Ferenchegyi barlang.: Bp. (* 4 km)
• H�rshegyi B�thory bg.: Bp.
• Leg�ny barlang: Pilis
• Le�ny barlang: Pilis
• B�ke barlang: Szomorhegy
• Vass Imre bg.: Tohonya vgy.
• Kossuth bg.: Tohonya vgy.
• S�torkopusztai bg.: Dorog
• Meteor barlang: B�dvaszilas
• Csodabogy�s bg.: Balatonederics
• Szabads�g barlang: �gersz�g, stb.

• Lambrecht K�lm�n barlang: Varb�
• Subalyuk barlang: Cser�pfalu
• Kecsk�s galya barlang: Cser�pfalu
• S�lyomk�t barlang: Garadna v�lgy
• Balla barlang: R�p�shuta
• Ist�ll�skõi barlang: Szilv�sv�rad
• Szeleta barlang: Lillaf�red
• Herrman Ott� barlang: Lillaf�red
• Puskaporos f�lke: Lillaf�red
• Agyaglyuk barlang: Di�sgyõr
• Kõlyuk barlang: Kõlyuk galya (õsemberi rajzok) stb.

Haz�nk ter�let�n sz�mos, t�rt�nelmi m�ltunkra eml�keztetõ v�rak, v�rkast�lyok, s�ncok tal�lhat�k. Rendszerbe foglalva lehetnek:

1., �gy�k bevet�se elõtti korszak:

• f�ldv�rak
• torony n�lk�li v�dõ�vek
• lak�tornyok
• belsõtornyos v�rak
• k�lsõtornyos v�rak

2., �gy�uk bevet�se ut�ni korszak:

• �gy�tornyos v�rak
• b�sty�s v�rak
• elõmûves v�rak
• erõd�k

Helyszûke miatt az ismert (Pl.: Szigetv�r, Kõszegi v�r, Egri v�r, stb.) mellett p�ldak�nt eml�tj�k meg:

• Jakab hegy: (Mecsek) Kelta eredetû (~ i.e. 600), majd avar kori s�nc.
• Nagytat�rs�nc: (Orosh�z�t�l d�lre) vaskori patk�alak� kettõs s�nc, kettõs vizes�rokkal.
• F�ldv�r: (Szabolcs) �rp�dkori 3,3 ha ~20-30 m magass�g� h�romsz�g form�j� f�ldv�r.
• Piroska-hegy: (Kelem�r) fel nem t�rt f�lds�nc a Nagy Mohos mellett.

Alp�r (Tiszaalp�r): Itt verte meg honfoglal� �rp�d Zal�n bolg�r vez�rt (895?, Anonymus).

�pusztaszer: A honfoglal�k, miut�n legyõzt�k Zal�n bolg�r vez�rt, harmincn�gy napig egy�tt maradtak �s "azon a helyen a vez�r �s nemesei elrendezt�k az orsz�gnak minden szok�st�rv�ny�t...", s azt a helyet a maguk nyelv�n Szerinek nevezt�k el, mert ott ejtett�k szer�t az orsz�g eg�sz dolg�nak (Anonymus).

Muhi (r�giesen Mohi): 1241. �prilis 11-12-�n IV. B�la kir�ly veres�get szenvedett Batu k�n sereg�tõl.

Moh�cs (S�torhely): 1526. augusztus 29-�n II. Szulejm�n (Szolim�n) t�r�k szult�n serege legyõzte a magyar sereget (Moh�csi v�sz).

�nod: 1707. j�nius 13-�n az orsz�ggyûl�sen hat�rozt�k el a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�t.

Majt�ny (RO): 1711. m�jus 1-�n a kuruc sereg letette a z�szl�t a cs�sz�ri fõparancsnok elõtt (Szatm�ri b�ke).

P�kozd: 1848. szeptember 29-�n a magyar hadsereg Moga t�bornok vez�nylet�vel gyõztes csat�t v�vott Jellachich horv�t b�n hada ellen.

Vil�gos (RO): A Vil�gos melletti szõlõsmezõn 1849. augusztus 13-�n G�rgey t�bornok hada letette a fegyvert az oroszok elõtt.

Arad (RO): 1849. okt�ber 6. A magyar szabads�gharc 13 v�rtan�j�nak kiv�gz�si helye.
 
 

Nagyt�jak:

• Alf�ld
• Kisalf�ld
• Alpokalja
• Dun�nt�li dombs�g
• Dun�nt�li k�z�phegys�g
• �szaki k�z�phegys�g

Alf�ld

A Duna k�z�psõ szakasz�nak legnagyobb medenc�je. Haz�nk legnagyobb t�jegys�ge 50.000 km², ezzel Magyarorsz�g ter�let�nek 56%-a. �szakon az �szaki k�z�phegys�g, keleten �s d�len az orsz�ghat�r, nyugaton a Dun�nt�li k�z�phegys�g, a Balaton �s a Si� hat�rolja. Az Alf�ldh�z tartozik geomorfol�giai saj�toss�g alapj�n a Dr�vamell�k is. Az Alf�ld tengerszint feletti magass�ga 80 m-tõl 200 m-ig terjed, igen v�ltozatos. Legmagasabb pontjai a Mezõf�ld�n Kõ-hegy (228 m), Sz�r hegy (227 m); az Illancs-ban �lom-hegy (172 m); a Ny�rs�gben Hoporty� (183 m). Legm�lyebb pontja Gy�lar�tn�l 75,5 m. Talaj�nak kialakul�sa r�szben a foly�vizek - r�szben a sz�l felt�ltõ munk�j�nak k�vetkezt�ben homokos (dûn�k, buck�k), szikes, homokos szikes, l�sz, homokos l�sz, agyagos l�sz, �rterekben r�ti l�pi - �s ki�nt�si fekete talajok.

Felsz�ne: s�ks�g, gal�riaerdõk, hordal�kk�pok. Felsz�n�t helyenk�nt prehist�rikus kõ- �s bronzkori, n�pv�ndorl�s korabeli kunhalmok (t�bb, mint 800) gazdag�tj�k.

�ghajlata: sz�razf�ldi jellegû, kev�s csapad�k (500-600 mm), tart�s napsug�rz�s, nagy napi �s �vi hõm�rs�kletingadoz�s. Ter�let�n az Alf�ldi K�kt�ra �tvonala �szak-d�l fõir�nyban �tvezet. Kiemelkedõ turisztikai centruma: �pusztaszeri Nemzeti T�rt�nelmi Eml�kpark, a Feszty k�rk�p, skanzen stb. l�tv�nyoss�gaival.

T�jegys�gei:

1. Mezõf�ld
T�k�letlen s�ks�g. Talaja helyenk�nt 50-60 m vastags�got is el�rõ j�gkorszaki l�sz (pl. Paks). Ter�lete 4500 km².

Kisalf�ld

A Dun�nt�l pann�niai r�tegekbõl �p�lt fenns�kj�nak erõsen lepusztult darabja. Felsz�n�t, amelyet hajdan mocs�r- �s t�lgyerdõk bor�tottak, a foly�k felt�ltõ munk�ja alak�totta s�ks�gi t�jj�. Ter�lete t�r�svonalakkal hat�rolt fiatal s�llyed�k, nagyr�szt agyaggal, homokkal �s kaviccsal kit�ltve. Az un. bazaltsapk�s tan�hegyek (Soml�-hegy 432 m; S�g-hegy 278 m) �s tufadombok tan�skodnak az egykori felsz�n magass�gr�l. Term�szetes hat�ra a Duna, tov�bb� a Fertõ-Hans�gi-Mosoni-Alpokaljai hat�rvonal �s a Dun�nt�li k�z�phegys�g. Gazdag v�zh�l�zat szabdalja fel (R�ba, R�bca, Marcal, Hans�gi fõcsatorna stb.). Legnagyobb term�szetes tava a Fertõ-t� (tszf.: 115 m) amelynek hazai v�zter�lete 82 km².

T�jegys�gei:

1. Gyõri Medence

Alpokalja

Hegyeinek kõzete krist�lyos, a vizet kev�sb� �teresztõ variszkuszi r�g. Haz�nk legidõsebb k�pzõdm�nye, amely nagy m�lys�gben keletkezett, k�sõbb emelkedett ki. Anyaga: gneisz, krist�lyos pala, s a Balfi t�nkben lajta m�szkõ (Fertõr�kos). A m�lyebben fekvõ (200-400 m) v�lgyeket, dombh�takat foly�v�zi kavics, homok, agyag v�ltozata fedi. Az Alpokalja legmagasabb pontja a Kõszegi-hegys�g hat�rvonal�n l�võ �rottkõ (882 m). Az Orsz�gos K�kt�ra �s a D�l-Dun�nt�li K�kt�ra kezdõ-, illetve v�gpontja. Jelentõs turisztikai centruma: Sopron a K�roly magaslattal (394 m), Kõszeg v�ros �s k�rny�ke, az Õrs�g "fõv�rosa" Õriszentp�ter. V�zh�l�zat�ban jelentõs a R�ba, R�pce �s a v�zben gazdag patakok (Ikva, Gy�ngy�s, Pinka, Kerka stb.) valamint a bõvizû forr�sok. �ghajlata nedves, szubalpin, csapad�kban igen kiegyens�lyozott (800-1000 mm).

T�jegys�gei:

1. Soproni hegys�g
Az Alpok elszakadt, s a f�ldt�rt�neti �korban a m�lybe s�llyedt r�g�nek felsz�nre bukkant darabja. Az �kori kõzetekbõl, gneisztbõl �s k�l�nb�zõ pal�kb�l fel�p�lt hegyet mioc�nkori takar� fedi. Legmagasabb cs�csa a Magas-b�rc (557 m). Legl�togatottabb pontja a K�roly-magaslat (394 m), rajta a 23 m�ter magas K�roly kil�t�val.

Dun�nt�li dombs�g

Ter�let�t a Mura, Kerka, Zala, Balaton, Si� �s a Dr�vamell�k hat�rolja. Felsz�ne 200-400 m magas p�rhuzamos v�lgyektõl v�ltozatosan tagolt. Ter�let�n a D�l-Dun�nt�li K�kt�ra �tvonala �tvezet. Itt tal�lhat� a Dun�nt�l �s egy�ttal haz�nk legt�bb v�zfoly�sa (Zala, S�rv�z, Kapos, Rinya, Si�, Princip�lis csatorna stb.), valamint a v�lgyekben kialak�tott (mintegy sz�z) t� illetve t�rendszer. Talaja a felsz�nen l�sz, de a dombs�g k�z�pt�j�n Somogyban homoktakar� is elõfordul. D�lkeleti r�sz�n emelkedik ki a Mecsek, a Vill�nyi hegys�g, valamint a Geresdi dombs�g.

T�jegys�gei:

Dun�nt�li k�z�phegys�g

A Dun�nt�li k�z�phegys�g a Dun�nt�l t�jegys�g�ben a DNY-�K ir�ny�, barlangokban �s turista�tvonalakban gazdag, t�bb kil�t�val rendelkezõ hegyvonulat, amely haz�nk nagy t�jai k�z�l az egyetlen, amelynek f�ldtani hat�rai az orsz�g hat�rain bel�l tal�lhat�k. Az Orsz�gos K�kt�ra �tvonala �tvezet rajta. A hegyvonulat �tlagos magass�ga 400-600 m k�z�tt v�ltozik. Kiterjed�se 200 km hossz�s�gban k�l�n�l el a Kisalf�ld, a Balaton �s a Mezõf�ld lap�lyait�l. A Bakonyi "0" km Zircen tal�lhat�. Turisztikai k�zpontjai: Nagyv�zsony, Zirc, Bakonyb�l, �s a Balaton-k�rny�ki idegenforgalmi helyek.

T�jegys�gei:

1. Bakony

A: Ajka, B: �szak-Bakony, BB: Balatonbogl�r, BF: Balaton-felvid�k, BD: Badacsony, DB: D�li-Bakony, E: Epl�ny, �: �szaki ir�ny, H: Halimba, KB: Kisbalaton, KH: Kõris-hegy, S: Si�fok, T: Tihany, TM: Tapocali-medence, V: Veszpr�m, VP: V�rpalota, BR: Balatoni-Rivi�ra

1.a �szaki (�reg) Bakony
Az �szaki Bakony a V�rpalota-Veszpr�m-Devecseri t�r�svonalt�l (8-as fõ�tvonal) �szakra Veszpr�mvars�ny-Gic-P�patesz�r vonal�ig terjed. Keletrõl a Mezõf�ld �s a M�ri �rok hat�rolja. A Bakony legmagasabb �sszef�ggõ hegyt�nkje. Kõzete: dachstein-i m�szkõ �s dolomit. Legmagasabb pontja: Kõrishegy (709 m) kil�t�val, tov�bb� a K�k-hegy (661 m), valamint a Nagy-Som-hegy (649 m) stb. A hegyh�tak k�z�tti fenns�k jellegû medenc�k: Bakonyb�li-H�rskuti-L�kuti �s a Zirci medence. Fenyõfõ k�zel�ben Õshonos fenyves tal�lhat�.

1.b D�li Bakony
A D�li Bakonyt a Devecseri valamit a Veszpr�m-Nagyv�zsony-Diszeli t�r�svonal, tov�bb� a Balatonedericstõl S�megig terjedõ 84-es fõ�tvonalszakasz hat�rolja. Fõk�nt dolomit hegyvid�k, ahol Kabhegy (599 m) �s Ag�rtetõ (511 m bazalt l�vatakar�val van fedve. Itt tal�lhat� a Szentg�li tiszaf�s.

1.c Balatonfelvid�k
A Balatonfelvid�k hegyvonulat a Balaton �szaki partj�val parallel. Talaja: fõk�nt dolomit tov�bb� m�szkõ, m�rga, permi v�r�s homokkõ, pannon homok, agyag. A tihanyi f�lszigeten bazalttufa 112 hidrokvarcit k�ppal. A belsõ t� 25 m-el magasabb a Balatonn�l. Legmagasabb pontja Bonczos tetõ (447 m) majd a Recsek-hegy (430 m). A Balaton fel�li oldal kiv�l� szõlõtermõ hely.

1.d Tapolcai medence
A Tapolcai medence a Bakony les�llyedt r�sze. M�lyebben fekvõ r�szei vizenyõs r�tek amelyek egykoron a Balaton v�zter�let�hez tartoztak. Jellemzõ hegyei az un. tan�hegyek: Szentgy�rgy-hegy (415 m), Badacsony (437 m), T�ti-hegy (346 m), Csob�nc (375 m), Gul�cs (393 m)

1.e Keszthelyi hegys�g
A Keszthelyi hegy�g a Balaton, Zala foly�, Marcal medence �s a Tapolcai medence k�z�tt ter�l el. L�nyeg�ben dolomit fenns�k �s m�szkõ. A T�tika (410 m) valamint a Kov�csi-hegy bazalt. Itt tal�lhat� kõfolyos�, kõf�lke, vadt�. Zalasz�nt� f�l�tt van a Sztupa, H�v�zn�l melegforr�s tal�lhat�. Legmagasabb pontja: K�vestetõ (444 m), majd a G�rbetetõ (437 m).

1.f Bakonyalja a Pannonhalmi dombs�ggal
A Bakony-hegys�gtõl �szak-nyugatra lejtõ vid�k, amelybõl kiemelkedik az �sszecement�l�dott pann�niai homokr�tegbõl �ll� dombs�g (Szemere, Csanak, Pannonhalma).

2. M�ri �rok
Tektonikai t�r�svonal a Bakony �s a V�rtes k�z�tt. Homokos dombsoraival kitûnõ szõlõtermõ ter�let.

3. V�rtes

�: �szaki ir�ny, G: G�nt, M: M�r, V: V�rtes, VE: Velencei-hegys�g, Z: Z�molyi-medence

Ter�lete 25 km hossz�s�g� �s 10-12 km sz�less�gû. A M�ri �rokt�l a Tata-V�li �rokig h�z�dik. D�lrõl a Z�molyi medence hat�rolja. �szakon a B�rsonyos dombvid�ken �t a Kisalf�ld s�ks�g�ba megy �t. Alacsony t�nkhegys�g. Legmagasabb pontja Nagy Cs�k�ny (487 m), K�rtv�lyes (480 m). Alaphegys�ge gr�nit, amelyet dolomit, helyenk�nt m�szkõ fed.

�szaki k�z�phegys�g

Az �szaki k�z�phegys�g haz�nk nagy t�jai k�z�l a legmagasabb �s legv�ltozatosabb. Felsz�n�t dombs�gok (200-350 m), alacsonyabb k�z�phegys�gek (650-1000 m) �s medenc�k alkotj�k. Az Orsz�gos K�kt�ra v�gigvezet rajta.

T�jegys�gei

8.1 K�z�ti k�zleked�sh�l�zat

Magyarorsz�g k�z�ti k�zleked�sh�l�zat�ban az elsõrendû fõutak Budapestrõl ("0" km Clark �d�m t�r) indulnak ki �s legt�bbsz�r az orsz�ghat�rig haladnak. Jel�l�s�k egy vagy k�t sz�mjeggyel t�rt�nik (kiv�tel a 100-as sz�m). Az aut�p�ly�kat "M" betûvel �s egy sz�mjeggyel jel�lt�k meg. A m�sodrendû fõutak az elsõrendû utakat k�tik �ssze. Jel�l�s�k kettõ illetve h�rom sz�mjeggyel t�rt�nik �s Budapestrõl t�volodva n�vekszik. Az als�bbrendû utak sz�ma n�gy sz�mjegybõl �ll, ide tartoznak a bek�tõutak �s az �sszek�tõ utak.

Fõk�zleked�si k�zutak:

• M1 - 1 sz.: Budapest - Bicske - Tatab�nya - Gyõr - Hegyeshalom
• 10. sz. (r�gi 1.sz.): Budapest - Dorog - Nyerges�jfalu - Alm�sf�zitõ - Kom�rom
• 100. sz.: Tatab�nya - Tata - Alm�sf�zitõ
• 15. sz.: Mosonmagyar�v�r - Rajka orsz�ghat�r
• 2. sz.: Budapest - V�c - R�ts�g - Parassapuszta
• M3-3 sz.: Budapest - Hatvan - Gy�ngy�s - Mezõk�vesd - Miskolc - Tornyosn�meti
• 21. sz.: Hatvan - Salg�tarj�n - Somoskõ�jfalu
• 4. sz.: Budapest - Cegl�d - Szolnok - T�r�kszentmikl�s - Hajd�szoboszl� - Debrecen - Ny�regyh�za - Kisv�rda - Z�hony
• 42. sz.: P�sp�klad�ny - Beretty��jfalu - Biharkeresztes - �rt�nd
• 43. sz.: Szeged - Mak� - Nagylak orsz�ghat�r
• M5-5. sz.: Budapest - Kecskem�t - Kiskunf�legyh�za - Szeged - R�szke
• 6.sz.: Budapest - �rd - Duna�jv�ros - Dunaf�ldv�r - Paks - Bonyh�d - P�cs - Barcs
• M7-7. sz.: Budapest - Sz�kesfeh�rv�r - Si�fok - Nagykanizsa - Letenye
• 70. sz.: Budapest - Sz�kesfeh�rv�r - Si�fok - Zam�rdi
• 8. sz.: Sz�kesfeh�rv�r - V�rpalota - Veszpr�m - Vasv�r - K�rmend - R�baf�zes.

8.2 Vas�th�l�zat

Magyarorsz�g vas�ti fõ�tvonalai Budapestrõl indulnak ki. A fõ�tvonalak a fõv�rost�l 60-100 km t�vols�gban levõ vas�ti csom�pontokban (Sz�kesfeh�rv�r, Cegl�d, Szolnok, Hatvan, Gyõr, Debrecen, F�zesabony, Miskolc) szerte�gaznak.

Vas�ti fõvonalak:

• 1. sz.: Budapest - Kom�rom - Gyõr - Hegyeshalom
• 70. sz.: Budapest - V�c - Szob
• 80. sz.: Budapest - Hatvan - Miskolc - S�toralja�jhely
  Fontosabb ki�gaz�sok:
  • 81. sz.: Hatvan - Salg�tarj�n - Somoskõ�jfalu
  • 87. sz.: F�zesabony - Eger - Putnok
  • 90. sz.: Miskolc - Hidasn�meti
  • 92. sz.: Miskolc - Kazincbarcika - B�nr�ve - �zd.
• 100. sz.: Budapest - Cegl�d - Szolnok - P�sp�klad�ny - Debrecen - Ny�regyh�za - Z�hony
  Fontosabb ki�gaz�sok:
  • 101. sz.: P�sp�klad�ny - Biharkeresztes
  • 120. sz.: Budapest - �jsz�sz - Szolnok - B�k�scsaba - L�k�sh�za
  • 140. sz.: Cegl�d - Kecskem�t - Szeged
  • 150. sz.: Budapest - Kelebia
• 40. sz: Budapest - Pusztaszabolcs - Domb�v�r - P�cs
  Fontosabb ki�gaz�sok:
  • 41. sz.: Domb�v�r-Kaposv�r-Gy�k�nyes
• 30. sz.: Budapest - Sz�kesfeh�rv�r - Szabadbatty�n - Si�fok - Nagykanizsa - Murakereszt�r
• 20. sz.: Budapest - Sz�kesfeh�rv�r - Veszpr�m - Celld�m�lk - Szombathely - Szentgotth�rd

Gyõr-Sopron-Ebenfurt Vasutak Rt (GyESEV) 155 km hossz�s�g�.

�llami erdei vasutak

• 305. sz.: Cs�m�d�r - Kistolm�cs
• 307. sz: Szenta - Kasz�
• 308. sz.: Almamell�k - S�rr�t
• 310. sz.: P�rb�ly - Gemenc - B�r�nyfok
• 311. sz: Mesztegnyõ - Felsõkak
• 317. sz.: Kismaros - Kir�lyr�t
• 318. sz Nagyb�rzs�ny - Nagyirt�s
• 321. sz: Felsõt�rk�ny - Stimeczh�z
• 323. sz.: Szalajkav�lgy - F�tyol v�zes�s
• 324. sz.: Gy�ngy�s - Lajosh�za
• 325. sz.: Gy�ngy�s - M�traf�red
• 330. sz.: Miskolc - Lillaf�red - Garadna
• 331. sz.: Miskolc - Farkasg�d�r - �rv�nykõ
• 332. sz.: P�lh�za - Kõkapu
  
  

8.3 V�zi k�zleked�s

Haz�nk haj�zhat� v�zi �tjainak hossza 1277 km, amelynek h�romnegyed r�sz�t a Duna �s a Tisza adja. A Duna v�gig haj�zhat�. A Tisza Tiszabur�ig, a kisebbek Tokajig vagy V�s�rosnam�nyig. A Bodrog Tokajig a Kõr�s Kõr�starcs�ig, a Keleti fõcsatorna Tiszal�k �s Balmaz�jv�ros k�z�tti szakaszon, a Si� Si�fok �s Bogyiszl� k�z�tt, a Dr�va idõszakosan haj�zhat�.

A szem�lysz�ll�t�s az �d�lõ �s turisztikai forgalomra korl�toz�dik

Felhaszn�lt irodalom:

• P�csi-S�rfalvi: Magyarorsz�g f�ldrajza. Akad�mia K�nyvkiad�, 1960.
• �ltal�nos term�szetf�ldrajz. Szerkesztõ: Dr. Fut� J�zsef. Tank�nyvkiad�, 1984.
• Kiss G�bor: V�rak, v�rkast�lyok, v�rhelyek Magyarorsz�gon. Panor�ma K�nyvkiad�, 1984.