|
1. Magyarország földrajzi adatai
1.1 Általános adatok
Magyarország Európa közepén a Közép-Duna medence alacsonyabb központi részén fekszik, az Osztrák Alpok keleti gyûrûje és a Kárpátok hegyeinek gyûrûjében, az Északi sark és az Egyenlítõ közötti un. Északi szélességi (Ész) és Greenwichtõl számított Keleti hosszúsági (Kh) körök fokhálózatában, az:
Ész 45°45' - 48°35'
Kh 16°05'- 22°55' között.
Éghajlata ennek megfelelõen a mérsékelt övekre jellemzõ.
Fõvárosa: Budapest, az Ész 47°30' és a Kh 19°15' a Gellérthegy 235 m-es magassági pontját keresztezõ koordinátákban meghatározva. (Ez egyben a kilométer-hálózati "0" pont.)
Hazánk területe: 93.000 km2, Európának 1%-a. Kétharmad része 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb.
Lakossága: 10,2 millió, Európa lakosságának 2%-a, 118 fõ/km2. Területének több mint a fele 54% szántóföld, közel 11% egyéb mûvelt terület, 10% legelõ, 10% nem mûvelt terület, 15%-a erdõ.
Közepe: Pusztavacs.
Legmagasabb pontja: Kékestetõ 1014 m.
Legmélyebb pontja: Gyálarétnél 75,5 m.
Legnagyobb hosszúsága: Kelet-Nyugat irányban: Felsõszölnök-Tiszabecs kb. 530 km.
Legnagyobb szélessége: Észak-Dél irányban: Jósvafõ-Kiszombor kb. 270 km.
Határának hossza: 2242 km és hét országgal: Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával határos hazánk.
Magyarország szintezési hálózatának fõ alappontja, azaz a szintezési õsjegy a Nadap melletti felhagyott gránitbányában (173.8385 m) van, a segédszintezési õsjegy Mórágy-nál van.
A szintezés az Adriai tenger Fiume-i Szapary mólójánál elhelyezett szintezési alapponthoz ("0" szint) van viszonyítva. A Balti tenger "0" alapszintje a Kronstadt-i mólón, az Adriai tenger szintjénél 67,5 cm-el magasabban van. Hazánk szintadatai 1945 után a Balti tenger "0" szintjéhez lettek meghatározva.
1.2 Magyarország megyéi és megyeszékhelyei
| Budapest
| Budapest
|
| Baranya
| Pécs
|
| Bács-Kiskun
| Kecskemét
|
| Békés
| Békéscsaba
|
| Borsod-Abaúj-Zemplén
| Miskolc
|
| Csongrád
| Szeged
|
| Fejér
| Székesfehérvár
|
| Gyõr-Moson-Sopron
| Gyõr
|
| Hajdú-Bihar
| Debrecen
|
| Heves
| Eger
|
| Komárom-Esztergom
| Esztergom
|
| Nógrád
| Salgótarján
|
| Pest
| Budapest
|
| Somogy
| Kaposvár
|
| Szabolcs-Szatmár-Bereg
| Nyíregyháza
|
| Jász-Nagykun-Szolnok
| Szolnok
|
| Tolna
| Szekszárd
|
| Vas
| Szombathely
|
| Veszprém
| Veszprém
|
| Zala
| Zalaegerszeg |
Megyei jogú városok:
Valamennyi megyeszékhely, valamint Dunaújváros, Hódmezõvásárhely, Nagykanizsa, Sopron.
1.3 Tervezett régiók
- Nyugat-Dunántúl: Gyõr-Sopron-Moson, Vas, Zala megyék
- Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér megyék
- Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megyék
- Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye
- Észak-Magyarország: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyék
- Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék
- Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék
2. Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása
A földtörténet õskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kõzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kõolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az õsi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál. A kõzetekbõl hiányzik az élet legkisebb nyoma is, mivel az õsi hegységképzõdések során a kõzetanyag átkristályosodott.
A legidõsebb tengeri üledékes kõzetek hazánkban közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizû, trópusi tengerfenék volt (maradványai például a Szendrõi- és Upponyi rögben az Észak-Borsodi karszt területén és a Kõszegi-hegységben fellelhetõk), az ókor vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképzõdés (karbon idõszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképzõdés felszínen lévõ maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz és csillámpalája. A perm idõszakot vörös színû, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Balatonfûzfõ - Balatonalmádi, Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkõ uránérc-tartalmú lencséket is rejt.
A földtörténeti középkor elején, a triász idõszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Elõször homokkõ és márgarétegek, majd hatalmas tömegû mészkõ és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, a triász mészkõ repedései tárolják a zalai kõolajat, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kõzetanyagaként. Az Észak-Borsodi karszt világhírû cseppkõbarlangja is triászkorú mészkõben alakult ki. A mélybõl feltörõ forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya), míg Perkupánál gipsz- és anhidrit rétegeket zárnak magukba triász üledékek.
Az Ammonitákban (lábasfejûek) gazdag jura tenger vörös mészkõrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, fellelhetõk Tatán a Kálvária-dombon és a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentõs mennyiségû mangán-karbonát és gumós mangán-oxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévõ mocsarakban Pécs és Komló környékének feketekõszén telepei keletkeztek.
A középkor utolsó idõszakában, a krétában a Tethys tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.
A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk.
Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthetõ kõzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Sátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyûrõdésével egy idõben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra esõ területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkõféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat váltakozása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kõzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították (bauxit).
A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelõtt az eocén idõszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melybõl szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakõszén.
9-25 millió évvel ezelõtt a miocén idõszakban a trópusi tengerbõl szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, a Villányi-hegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelõtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétõl egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (amelyek a Kárpátok belsõ vulkáni ívének tekinthetõk). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost.
Kb. 10 millió éve (pliocén idõszak), a lassan süllyedõ medencét elöntötte a Pannon tenger, és több ezer méter vastag homok- és anyagüledék rakódott le. A medence feltöltõdésével a beltenger helyén édesvizû, elmocsarasodott tó maradt vissza, ezek emlékét õrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk elõterében, de akkor keletkezett a kõolaj és földgáz jelentõs része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévõ agyag- és homokrétegeket a késõbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát õrzik, ezért nevezzük õket tanúhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, Csobánc, Gulács, Haláp, Tóti-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskõ).
A bazaltvulkánosság mellett a forróvíz-kitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén idõszak). Összefüggõ jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok folyómedrekbõl rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegû növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros köze). Ezt követõen a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztallap simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dûnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belsõ Somogy, Kiskunság, Nyírség).
Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt.
3. Magyarország domborzati adatai és sajátossága
Hazánk mai felszínét belsõ erõk (vetõdések, vulkáni tevékenység, gyûrõdés stb.) és külsõ erõk (hõ, jég, szél, víz stb.) kölcsönhatásának, majd fõként az utóbbi idõszakban az ember átalakító tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki. Így a tájegységek és szintkülönbségek alapján három térszintbe helyezhetjük:
- Alföldek
- Dombságok
- Középhegységek
Alföldek
Tengerszint felett 0-200 m közötti síkságok, amelyek fõként az üledékgyûjtõ medencék feltöltõdésével jöttek létre, vagy magasabb térszintek lepusztulásával keletkeztek (Nagyalföld, Kisalföld).
Dombságok
Tengerszint feletti magasság 200-500 m közötti magasságúak. Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával illetve alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkezhetnek (Dunántúli dombság, Bakonyalja). Felszínükön fõleg pannontengeri üledék, illetve negyedkori lösz, kavics, homok található.
Középhegységek
Tengerszint felett 500-1500 m közötti magasságúak. Építõanyaga: ókori gránit, középkori mészkõ, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kõzetek. Hazánk 68%-a alföldi jellegû síkság és kb. 1%-a tengerszint felett 500 m-nél magasabb szintû.
4. Magyarország vízrajza
Magyarország õsvízrajzi térképe, a folyók egykori ártere
4.1 Felszín alatti vizeink
A felszín alatti vizeink lehetnek: talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, ártézi víz.
A talajvíz a felszínhez közel, az elsõ vízzáró réteg fölött található, erõsen szennyezett, ivásra a kutakból nem alkalmas.
A rétegvíz a vízzáró rétegek között helyezkedik el, legtöbbször tiszta ivóvizet szolgáltatnak (kivéve Békés megye egyes részein az arzéntartalma miatt). Az elsõ rétegvíz sok helyen szennyezett (nitrát, nitrit...).
Az ásványvíz a természetben elõforduló 1.000 mg/l-nél több oldott anyagot tartalmazó forrásvíz.
A hõforrások (hévizek) rendszerint kõzethordalékok, vagy vetõdéseken át a felszínre törõ 20 °C-nál melegebb rétegvíz.
A karsztvíz mészkõ, dolomit (esetleg lösz) kõzetekbe bejutó oldó, szállító, építõ, romboló munkát végzõ víz, amely karsztforrásként tör a felszínre. Többnyire hajszálrepedések mentén lép reakcióba a kõzettel, s így keletkezhetnek a felszíni tálszerû berogyások a dolinák, (töbrök).
Az ártézi víz az két vízzáró réteg közötti nyomás alatt álló víz. Fúrt kutakon keresztül jut a felszínre. (Az elsõ "nyilvános" ártézi kút Hódmezõvásárhelyen létesült 1879-80-ban.)
4.2 Felszíni vizeink
4.2.1 Folyóvizek
A folyók forrás és tenger közötti szakaszában gyarapodó vízhozam rendjében: forrás, ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger kategóriába sorolható.
Folyóvizeink a környezõ hegységben (Alpok, Kárpátok) erednek és a Duna vízgyûjtõ rendszeréhez tartoznak.
A Duna hazánk területén Rajkától-Hóduszáig 417 km hosszúságú. Felsõ-szakasz jellege a Dunakanyarig tart, eddig fõleg eróziós, romboló munkát végez. A közép és alsó szakaszrészen építõ és szállító tevékenység jellemzi. Szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Nullszintje Budapestnél 96,68 m.
Jobb parti mellékfolyói: Lajta, Rábca, Rába(Marcallal), Sió, Dráva, továbbá több patak.
Bal parti mellékfolyói: Szlovák területrõl érkeznek, az Ipoly határfolyó.
A Tisza Tiszabecstõl-Röszkéig 600 km hosszon erõsen kanyargó folyóként szeli át az Alföldet. Vízjárása ingadozó. Szabályozásakor 136 nagy kanyarulat átvágásával 453 km-rel rövidítették a folyót.
Fontosabb jobb parti mellékfolyói: Bodrog, Sajó (Hernáddal), Zagyva, továbbá patakok, csatornák.
Fontosabb bal parti mellékfolyói: Túr, Szamos, Kraszna, Keleti (Ny.) fõcsatorna, Kõrös, Maros.
A Körös folyó szükségtározói: Begécsi, Mályvádi, Mérgesi.
4.2.2 Állóvizek
Hazánkban több, mint ezer tó van, s ebbõl csak az Alföldön majdnem ezer tó található.
Keletkezésük szerint lehetnek:
- természetes,
- mesterséges.
Ezeken belül:
- szélvájta erózió által (Sóstó),
- süllyedéssel (Balaton, Velencei),
- kráterekben (pl.: vulkáni) (Szt. Anna tó),
- gleccserek által (Csorba tó),
- természetes elzáródással (suvadás, hegycsuszamlás) (Arlói tó, Gyílkos tó 1838),
- bányamûveléssel (Sástó, Megyerhegyi tengerszem),
- folyókanyar átvágással (morotvák) (Atkai-Holt Tisza, Mártélyi holtág, stb.),
- folyóvizek felduzzasztásával (Kiskörei, Lázbérci víztározók).
4.3 Magyarország tavai
- Természetes:
- Balaton, 591 km2
- Velencei-tó, 27 km2
- Fertõ-tó, 82 km2 (magyarországi része)
- Szabadszállási-tó (15 km2)
- Zabszék-tó (12 km2)
- Kolon-tó
- Sós-tó
- Fehér-tó
- Baláta-tó
- Kelemen-tó
- Vörös-tó (Jósvafõnél) dolinató, stb.
- Mesterséges:
- Kiskörei, 127 km2
- Lázbérci
- Rakacai
- Zámolyi
- Szajki
- Markazi
- Csórréti
- Tatai öreg-tó stb.
Balaton:
591 km2. Közép-Európa legnagyobb tava. Gyorsan felmelegszik. Medencéje árkos vetõdéssel keletkezett. Hosszúsága 78 km. Szélessége 12-15 km. Tihanynál 2 km. Átlagos mélysége 3 m, a tihanyi Kút-ban 12,4 m. Vízutánpótlását fõleg a csapadék és a Zala folyó adja (tszf.: 106 m).
Velencei-tó:
27 km2. Jelentõs részét nádasok fedik. Mélysége 1,5 m, erõsen feltöltõdött, pusztuló tó. Dinnyési fertõ: madárrezervátum. (tszf.: 103 m.)
Fertõ-tó:
322 km2, ebbõl 82 km2 tartozik Magyarországhoz, a többi rész Ausztriához tartozik. Vize sekély, fõként nádasok borítják. (1867-1869 között kiapadt) Pusztuló tó. (tszf.: 115 m.)
Mohos tavak:
Keleméri Nagy-Mohos: 10-12 millió éves 3 ha.
Keleméri Kis-Mohos: 8-10 millió éves 2 ha. Jégkorszak utáni hegycsuszamlással keletkeztek.
Kállósemjéni Nagy-Mohos: Õsi folyó mederkanyarulatának elzáródásával keletkezett, úszóláp növényzet.
Nagy Csomádi Mohos tõzegláp: (1040 m) vulkáni kráterben keletkezett, 10 m vastagságú tõzegláp, 80 ha.
5. Barlangok
Hazánk területén több ezer feltárt, és jelentõs számú még feltáratlan barlang található. Általában mészkõ vagy dolomit hegységekben keletkeznek, a karsztjelenségeknél ismert módon. Más kõzetben elõforduló "barlangok" repedések, leginkább a magma kihûlése folytán jöttek létre, vagy tektonikus földmozgás által keletkezett kõzettáblák közötti járható rések. (Csõrgõlyuk, Vadleány.)
Vezetõvel látogatható barlangok:
- Baradla, (Domica): Aggtelek (összjárata ~ 22 km)
- Abaligeti barlang
- István barlang: Lillafüred
- Forrás barlang: Lillafüred
- Pálvölgyi barlang: Budapest (> 3 km)
- Szemlõhegyi barlang: Budapest (> 2 km)
- Tavas barlang: Tapolca
- Lóczy barlang: Balatonfüred
Szigorúan védett, zárt barlangok:
- Mátyáshegyi barlang.: Bp. (4,2 km)
- Ferenchegyi barlang.: Bp. (* 4 km)
- Hárshegyi Báthory bg.: Bp.
- Legény barlang: Pilis
- Leány barlang: Pilis
- Béke barlang: Szomorhegy
- Vass Imre bg.: Tohonya vgy.
- Kossuth bg.: Tohonya vgy.
- Sátorkopusztai bg.: Dorog
- Meteor barlang: Bódvaszilas
- Csodabogyós bg.: Balatonederics
- Szabadság barlang: Égerszög, stb.
Õsemberi maradványok lelõhelyei:
- Lambrecht Kálmán barlang: Varbó
- Subalyuk barlang: Cserépfalu
- Kecskés galya barlang: Cserépfalu
- Sólyomkút barlang: Garadna völgy
- Balla barlang: Répáshuta
- Istállóskõi barlang: Szilvásvárad
- Szeleta barlang: Lillafüred
- Herrman Ottó barlang: Lillafüred
- Puskaporos fülke: Lillafüred
- Agyaglyuk barlang: Diósgyõr
- Kõlyuk barlang: Kõlyuk galya (õsemberi rajzok) stb.
6. Mesterséges létesítmények és történelmi emlékhelyek
Mesterséges létesítmények
Hazánk területén számos, történelmi múltunkra emlékeztetõ várak, várkastélyok, sáncok találhatók. Rendszerbe foglalva lehetnek:
1., Ágyúk bevetése elõtti korszak:
- földvárak
- torony nélküli védõövek
- lakótornyok
- belsõtornyos várak
- külsõtornyos várak
2., Ágyúuk bevetése utáni korszak:
- ágyútornyos várak
- bástyás várak
- elõmûves várak
- erõdök
Helyszûke miatt az ismert (Pl.: Szigetvár, Kõszegi vár, Egri vár, stb.) mellett példaként említjük meg:
- Jakab hegy: (Mecsek) Kelta eredetû (~ i.e. 600), majd avar kori sánc.
- Nagytatársánc: (Orosházától délre) vaskori patkóalakú kettõs sánc, kettõs vizesárokkal.
- Földvár: (Szabolcs) Árpádkori 3,3 ha ~20-30 m magasságú háromszög formájú földvár.
- Piroska-hegy: (Kelemér) fel nem tárt földsánc a Nagy Mohos mellett.
Történelmi emlékhelyek
Alpár (Tiszaalpár): Itt verte meg honfoglaló Árpád Zalán bolgár vezért (895?, Anonymus).
Ópusztaszer: A honfoglalók, miután legyõzték Zalán bolgár vezért, harmincnégy napig együtt maradtak és "azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét...", s azt a helyet a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, mert ott ejtették szerét az ország egész dolgának (Anonymus).
Muhi (régiesen Mohi): 1241. április 11-12-én IV. Béla király vereséget szenvedett Batu kán seregétõl.
Mohács (Sátorhely): 1526. augusztus 29-én II. Szulejmán (Szolimán) török szultán serege legyõzte a magyar sereget (Mohácsi vész).
Ónod: 1707. június 13-án az országgyûlésen határozták el a Habsburg-ház trónfosztását.
Majtény (RO): 1711. május 1-én a kuruc sereg letette a zászlót a császári fõparancsnok elõtt (Szatmári béke).
Pákozd: 1848. szeptember 29-én a magyar hadsereg Moga tábornok vezényletével gyõztes csatát vívott Jellachich horvát bán hada ellen.
Világos (RO): A Világos melletti szõlõsmezõn 1849. augusztus 13-án Görgey tábornok hada letette a fegyvert az oroszok elõtt.
Arad (RO): 1849. október 6. A magyar szabadságharc 13 vértanújának kivégzési helye.
7. Magyarország természetjáró tájegységei
Nagytájak:
- Alföld
- Kisalföld
- Alpokalja
- Dunántúli dombság
- Dunántúli középhegység
- Északi középhegység
Alföld
A Duna középsõ szakaszának legnagyobb medencéje. Hazánk legnagyobb tájegysége 50.000 km2, ezzel Magyarország területének 56%-a. Északon az Északi középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli középhegység, a Balaton és a Sió határolja. Az Alföldhöz tartozik geomorfológiai sajátosság alapján a Drávamellék is. Az Alföld tengerszint feletti magassága 80 m-tõl 200 m-ig terjed, igen változatos. Legmagasabb pontjai a Mezõföldön Kõ-hegy (228 m), Szár hegy (227 m); az Illancs-ban Ólom-hegy (172 m); a Nyírségben Hoportyó (183 m). Legmélyebb pontja Gyálarétnél 75,5 m. Talajának kialakulása részben a folyóvizek - részben a szél feltöltõ munkájának következtében homokos (dûnék, buckák), szikes, homokos szikes, lösz, homokos lösz, agyagos lösz, árterekben réti lápi - és kiöntési fekete talajok.
Felszíne: síkság, galériaerdõk, hordalékkúpok. Felszínét helyenként prehistórikus kõ- és bronzkori, népvándorlás korabeli kunhalmok (több, mint 800) gazdagítják.
Éghajlata: szárazföldi jellegû, kevés csapadék (500-600 mm), tartós napsugárzás, nagy napi és évi hõmérsékletingadozás. Területén az Alföldi Kéktúra útvonala észak-dél fõirányban átvezet. Kiemelkedõ turisztikai centruma: Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, a Feszty körkép, skanzen stb. látványosságaival.
Tájegységei:
1. Mezõföld
Tökéletlen síkság. Talaja helyenként 50-60 m vastagságot is elérõ jégkorszaki lösz (pl. Paks). Területe 4500 km2.
1.a Északi mezõföld
Gazdag mezõgazdasági terület a Benta pataktól délre húzódó területen.
1.b Nyugati Mezõföld
Kiemelkedõ része a Kõhegy (228 m) és a Szárhegy (227 m) metamorfikus kristályos kõzettel.
1.c Déli Mezõföld
Gazdag mezõgazdasági terület a Siótól északra húzódó területen.
1.d Sárrét
A Balaton-felvidéket a Bakonytól elválasztó törésvonal folytatása. Felszíne alatt helyenként tõzegmezõ található.
2. Duna-Tisza közi Homokos Hátság
Felszínét vastag homokréteg borítja. Területe erdõfoltokkal, homokbuckákkal (futóhomok), zsombókkal, vadvirágos rétekkel, szikes tavakkal borított. Nyári természeti látvány a délibáb (Fata morgana).
3. Bácskai Löszös tábla
Bajától keletre szélesedõ buckás táj magasabb fekvésû része az Illancs.
4. Duna völgy síkja:
4.a Csepel sziget és Pesti félmedence
A jégkori "Õs-Duna" alacsonyabb és magasabb teraszt alakított, amelyet a kavics, homok, agyagrétegek fedtek be. Helyenként a dunai üledéktalajt terasz szerû mészkõemelkedés (Kõbánya felszíne) határolja. A Csepel-szigetet a Duna fõ- és mellékága közé lerakódott törmelék, illetve hordalék alkotja.
4.b Solt-bajai síkság
A jégkori Õs-Duna által alakított teraszvidék. Az eredeti felszínnek kis darabja a Solti-halom (124 m) és Tétel-halom (112 m).
4.c Sárköz
Szekszárdtól délkeletre terül el, õsmagyar eredetû népmûvészetérõl híres "népsziget"-ként maradt fenn. Területén számos ér és mocsár váltakozik.
4.d Mohácsi sziget
Területe 380 km2, közepén a Riha-tó található.
4.e Mohácsi terasz
Itt található Sátorhely, a "mohácsi vész" emlékhelye.
5. Dráva mellék
Sajátságos a népviselete. Itt található az Ormánság. Jellegzetessége a talpas házak.
6. Nyírség
Jellemzõje a homokbuckák, tavak (Sós-tó, Nagy-Mohos, Bátorligeti õsláp). Legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).
7. Szatmár beregi síkság
7.a Tiszahát
Legmagasabb pontja a Tarpai-hegy (154 m). Szatmárcseke temetõjében található Kölcsey Ferenc sírja és körülötte csónak alakú fejfák láthatók (csónakos temetkezés emléke).
7.b Szamoshát
A Szamos hordalékával feltöltött terület.
7.c Ecsedi lápmedence
Az Ecsedi láp egyik szigetén 1325-ben épült Ecsed vára, ami 1718-ig állt.
8. Rétköz-Bodrogköz
8.a Bodrogköz
A Tisza és a Bodrog közötti igen lapályos terület.
8.b Rétköz
A Tisza és a Lónyai csatorna határolja. A szabolcsi földvár a honfoglalást követõ idõkben országgyûlések színhelye volt. Tetejérõl jó kilátás nyílik.
9. Hajdúhát
Felszínét fõként dolinás lösz alkotja.
10. Észak-alföldi Hordaléklejtõ
10.a Tápióvidék
A Gödöllõi dombvidék és a Zagyva folyó közötti löszös terület.
10.b Cserhátalja
A Zagyva és a Galga folyók közötti terület a Cserhát alatt található, sima löszös hátakkal.
10.c Mátraalja
Vulkáni kõzetek mállásából adódó kitûnõ borvidék.
10.d Bükkalja
Hordalékból szétterült összefüggõ, kavicsból, homokból álló törmelékkúp sorozat. Tájegységében a matyó népviselet a jellemzõ.
11. Zagyva medence
A Cserhát és Mátra közötti törésvonalban húzódik.
12. Heves-Borsodi nyílt ártér
A Zagyva, a Tisza folyók és a Bükkalja közötti táj.
13. Taktaköz
Tokajtól a Sajóig, a Tisza és Takta folyók közötti vízben gazdag süllyedék terület.
14. Szolnoki hát
Löszös talajú, ligeterdõs, mocsaras, pusztai terület.
15. Nagykunság
Alacsony fekvésû, teljesen sík vidék. Területén bronzkori, honfoglaláskori földépítmények a kunhalmok. Csapadékban szegény.
16. Hortobágy
Nemzeti Park. Jellege a puszta, pásztorélet, különleges növény és madárvilág, valamint a délibáb.
17. Tisza-Árok
Galériaerdõk gazdagítják. A morotvák környékén ritka madárvilág látható.
18. Maros hordalékkúpja
A Tisza-Körös-országhatár-Maros közti termékeny talajú táj.
19. Kõrösvidék a Sárrétek medencéjével
Folyókkal, csatornákkal szabdalt vidék, amely mocsármaradványokkal, erdõkkel, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.
Kisalföld
A Dunántúl pannóniai rétegekbõl épült fennsíkjának erõsen lepusztult darabja. Felszínét, amelyet hajdan mocsár- és tölgyerdõk borítottak, a folyók feltöltõ munkája alakította síksági tájjá. Területe törésvonalakkal határolt fiatal süllyedék, nagyrészt agyaggal, homokkal és kaviccsal kitöltve. Az un. bazaltsapkás tanúhegyek (Somló-hegy 432 m; Ság-hegy 278 m) és tufadombok tanúskodnak az egykori felszín magasságról. Természetes határa a Duna, továbbá a Fertõ-Hansági-Mosoni-Alpokaljai határvonal és a Dunántúli középhegység. Gazdag vízhálózat szabdalja fel (Rába, Rábca, Marcal, Hansági fõcsatorna stb.). Legnagyobb természetes tava a Fertõ-tó (tszf.: 115 m) amelynek hazai vízterülete 82 km2.
Tájegységei:
1.a Szigetköz
A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által 50 km kiterjedésben és 5-12 km szélességben alkotott lapályos sziget.
1.b Mosoni-síkság
A Mosoni-Duna és a Hanság közötti lapályos terület.
1.c Rábaköz
A Rába és a Rábca közötti, Gyõrtõl nyugat felé legyezõszerûen széttáruló terület. A Kisalföld legtermékenyebb része. Felületén a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja.
2. Fertõ-tó, Hansági medence
A Kisalföld deflációs lapályának legalacsonyabb fekvésû része a Fertõ-tó (lásd 4.3 fejezet) és a Hansági medence (114-115 m tszf.). Ez utóbbi mezõgazdasági és ligeterdõs terület. Területén a lecsapolás után mocsárrétek, lápok, tõzegmezõk lelhetõk.
3. Gyõr-tatai teraszvidék
Gyõrtõl Tatatóvárosig kelet felé húzódó kavicsos fennsík.
4. Marcal medence
A Kemeneshát és a Bakony között helyezkedik el. Teraszai és völgyeinek méretei azt mutatják, hogy sokkal nagyobb folyó volt itt. Forrásvidékén bazalt-takarók védelmezték meg a pannóniai rétegek eredeti felszínét (Sarvaly, Tátika).
Alpokalja
Hegyeinek kõzete kristályos, a vizet kevésbé áteresztõ variszkuszi rög. Hazánk legidõsebb képzõdménye, amely nagy mélységben keletkezett, késõbb emelkedett ki. Anyaga: gneisz, kristályos pala, s a Balfi tönkben lajta mészkõ (Fertõrákos). A mélyebben fekvõ (200-400 m) völgyeket, dombhátakat folyóvízi kavics, homok, agyag változata fedi. Az Alpokalja legmagasabb pontja a Kõszegi-hegység határvonalán lévõ Írottkõ (882 m). Az Országos Kéktúra és a Dél-Dunántúli Kéktúra kezdõ-, illetve végpontja. Jelentõs turisztikai centruma: Sopron a Károly magaslattal (394 m), Kõszeg város és környéke, az Õrség "fõvárosa" Õriszentpéter. Vízhálózatában jelentõs a Rába, Répce és a vízben gazdag patakok (Ikva, Gyöngyös, Pinka, Kerka stb.) valamint a bõvizû források. Éghajlata nedves, szubalpin, csapadékban igen kiegyensúlyozott (800-1000 mm).
Tájegységei:
1. Soproni hegység
Az Alpok elszakadt, s a földtörténeti ókorban a mélybe süllyedt rögének felszínre bukkant darabja. Az ókori kõzetekbõl, gneisztbõl és különbözõ palákból felépült hegyet miocénkori takaró fedi. Legmagasabb csúcsa a Magas-bérc (557 m). Leglátogatottabb pontja a Károly-magaslat (394 m), rajta a 23 méter magas Károly kilátóval.
2. Kõszegi-hegység és a Vas-hegy
A Kõszegi-hegység az Alpok variszkuszi röge. Karbon zöldpala, fillit, homokkõ, szerpentin építi fel. Legmagasabb pontja az Írottkõ (882 m).
3. Nyugat- magyarországi kavicstakaró
4. Vasi-hegyhát
Vastag kavicstakaróból képzõdött plató. Legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (386 m).
5. Kemeneshát
A völgyek közötti dombhátakat a kavicstakaró óvja a lepusztulástól.
6. Õrség
A falvakat "szer"-ek alkotják, pl.: Pityerszer, stb.
7. Hetés és Kerkavidék
Patakokban gazdag erdõs táj.
8. Göcsej
A völgyek sora jellemzi. Felszínét a szél, víz alakította évezredek alatt hullámossá. Völgyeinek talpait átforgatott fekvésû pannon homok, agyag, iszap üledékek borítják. A dombhátakon lösz, esetenként folyami kavics van. Itt található hazánkban a legtöbb forrás. Néprajzáról nevezetes.
Dunántúli dombság
Területét a Mura, Kerka, Zala, Balaton, Sió és a Drávamellék határolja. Felszíne 200-400 m magas párhuzamos völgyektõl változatosan tagolt. Területén a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala átvezet. Itt található a Dunántúl és egyúttal hazánk legtöbb vízfolyása (Zala, Sárvíz, Kapos, Rinya, Sió, Principális csatorna stb.), valamint a völgyekben kialakított (mintegy száz) tó illetve tórendszer. Talaja a felszínen lösz, de a dombság középtáján Somogyban homoktakaró is elõfordul. Délkeleti részén emelkedik ki a Mecsek, a Villányi hegység, valamint a Geresdi dombság.
Tájegységei:
1. Zalai dombság
Felszíne a Göcsejjel azonosuló tájrész. Legmagasabb pontja a Kandikó (303 m).
2. Belsõ Somogy
A Kis-Balaton és Nagyberektõl délre a Dráváig húzódó terület. Jellegzetes jégkorszakból maradt õsláprész a Baláta-tó reliktum területe.
3. Külsõ Somogy
A Balatontól déli irányban, keletrõl a Sió, délrõl a Kapos, nyugatról a belsõ-somogyi táj határolja. Területén észak-dél irányú völgyek sûrû sorozata szabdalja a Somogyi-dombságot.
4. Zselic
Kaposvártól dél-délnyugatra terül el.
5. Völgység
Északról a Tolnai-hegyhát, délrõl a Mecsek, keletrõl a Sió és a Szekszárdi-dombság határolja.
6. Tolnai-Hegyhát
A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletrõl a Sió, délrõl a Völgység határolta szabdalt dombvidék.
7. Mecsek
É: északi irány, K: Komló, P: Pécs, S: Siklós, V: VIllány, Z: Zengõ-csúcs
A Mecsek hegység az északról határoló dombvidékbõl enyhe lejtõk átmenetével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken törik le. Fõtömege: mészkõ, amely gránit alapon nyugszik, továbbá homokkõ, andezit, feketekõszén (antracit), márga stb., törésekkel, gyûrõdésekkel szabdalt. Legmagasabb csúcsa a Zengõ (680 m), Misina (635 m), Jakab-hegy (592 m). Kiemelkedõ turista centruma Pécs és környéke.
8. Baranyai gránittönk és a Szekszárdi dombság
Része a Geresdi dombság, ahol Mórágy melletti gránitrög Magyarország segédszintezési alappontja.
9. Baranyai Dombság
A Mecsek-hegy és a Villányi-hegység között elterülõ dombvidék.
10. Villányi-hegység
A villányi hegység anyaga triász, jura, krétakori egymásra torlódott mészkõ. Csúcsai Tenkes (408 m), Szársomlyó (442 m).
Dunántúli középhegység
A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkezõ hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezõföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek.
Tájegységei:
1. Bakony
A: Ajka, B: Észak-Bakony, BB: Balatonboglár, BF: Balaton-felvidék, BD: Badacsony, DB: Déli-Bakony, E: Eplény, É: északi irány, H: Halimba, KB: Kisbalaton, KH: Kõris-hegy, S: Siófok, T: Tihany, TM: Tapocali-medence, V: Veszprém, VP: Várpalota, BR: Balatoni-Riviéra
1.a Északi (öreg) Bakony
Az Északi Bakony a Várpalota-Veszprém-Devecseri törésvonaltól (8-as fõútvonal) északra Veszprémvarsány-Gic-Pápateszér vonaláig terjed. Keletrõl a Mezõföld és a Móri árok határolja. A Bakony legmagasabb összefüggõ hegytönkje. Kõzete: dachstein-i mészkõ és dolomit. Legmagasabb pontja: Kõrishegy (709 m) kilátóval, továbbá a Kék-hegy (661 m), valamint a Nagy-Som-hegy (649 m) stb. A hegyhátak közötti fennsík jellegû medencék: Bakonybéli-Hárskuti-Lókuti és a Zirci medence. Fenyõfõ közelében Õshonos fenyves található.
1.b Déli Bakony
A Déli Bakonyt a Devecseri valamit a Veszprém-Nagyvázsony-Diszeli törésvonal, továbbá a Balatonedericstõl Sümegig terjedõ 84-es fõútvonalszakasz határolja. Fõként dolomit hegyvidék, ahol Kabhegy (599 m) és Agártetõ (511 m bazalt lávatakaróval van fedve. Itt található a Szentgáli tiszafás.
1.c Balatonfelvidék
A Balatonfelvidék hegyvonulat a Balaton északi partjával parallel. Talaja: fõként dolomit továbbá mészkõ, márga, permi vörös homokkõ, pannon homok, agyag. A tihanyi félszigeten bazalttufa 112 hidrokvarcit kúppal. A belsõ tó 25 m-el magasabb a Balatonnál. Legmagasabb pontja Bonczos tetõ (447 m) majd a Recsek-hegy (430 m). A Balaton felöli oldal kiváló szõlõtermõ hely.
1.d Tapolcai medence
A Tapolcai medence a Bakony lesüllyedt része. Mélyebben fekvõ részei vizenyõs rétek amelyek egykoron a Balaton vízterületéhez tartoztak. Jellemzõ hegyei az un. tanúhegyek: Szentgyörgy-hegy (415 m), Badacsony (437 m), Tóti-hegy (346 m), Csobánc (375 m), Gulács (393 m)
1.e Keszthelyi hegység
A Keszthelyi hegyég a Balaton, Zala folyó, Marcal medence és a Tapolcai medence között terül el. Lényegében dolomit fennsík és mészkõ. A Tátika (410 m) valamint a Kovácsi-hegy bazalt. Itt található kõfolyosó, kõfülke, vadtó. Zalaszántó fölött van a Sztupa, Hévíznél melegforrás található. Legmagasabb pontja: Kövestetõ (444 m), majd a Görbetetõ (437 m).
1.f Bakonyalja a Pannonhalmi dombsággal
A Bakony-hegységtõl észak-nyugatra lejtõ vidék, amelybõl kiemelkedik az összecementálódott pannóniai homokrétegbõl álló dombság (Szemere, Csanak, Pannonhalma).
2. Móri árok
Tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Homokos dombsoraival kitûnõ szõlõtermõ terület.
3. Vértes
É: északi irány, G: Gánt, M: Mór, V: Vértes, VE: Velencei-hegység, Z: Zámolyi-medence
Területe 25 km hosszúságú és 10-12 km szélességû. A Móri ároktól a Tata-Váli árokig húzódik. Délrõl a Zámolyi medence határolja. Északon a Bársonyos dombvidéken át a Kisalföld síkságába megy át. Alacsony tönkhegység. Legmagasabb pontja Nagy Csákány (487 m), Körtvélyes (480 m). Alaphegysége gránit, amelyet dolomit, helyenként mészkõ fed.
4. Vértesalja
A Vértes-hegység Által-ér felé lejtõ területe. Az Által-értõl nyugatra a Bársonyos terül el.
5. Zámolyi medence
A Vértes-hegység és a Velencei-hegység a Balaton tektonikai árkának folytatása a Sárréten át.
6. Gerecse
Északról a Duna, nyugatról a Váli víz, délrõl a Zsámbéki medence, Keletrõl a Kenyérmezõi (Dorog) és Aranyhegyi (Solymár) patak határolja. Háromszöghöz hasonlítható barlangokkal rendelkezõ röghegység. Anyaga fõleg triászkori mészkõ, "piszkei vörösmárvány", dolomit, löszös medencék. A hegység karsztosodó, ezért kevés az erdõ. Keleti tagjának legmagasabb pontja a Nagy-Gete (455 m). A Gerecse-hegység legmagasabb pontja - a névadó - Gerecse (633 m). Az egyik különálló szirtje a Bajóti Öreg-kõ (374 m), amely festõien emelkedik ki környezetébõl.
7. Zsámbéki medence
A Budai-hegység és a Gerecse-hegység közötti nagy besüllyedés, amely miocén kori rétegekkel van kitöltve, közepe vizenyõs lapály.
8. Budai hegység
B: Budao-hegység, BC: Bicske, BK: Budakeszi, BP: Budapest, BR: Börzsöny, D: Dorog, DK: Dobogókõ, E: Esztergom, G: Gerecse, GH: Gellért-hegy, IP: Ipoly, J: János-hegy, P: Pilis, NK: Nagy-Kevély, NO: Nagykovácsi, NM: Nógrádi-medence, PH: Pesthidegkút, PV: Pilisvörösvári-medence, S: Sas-hegy, Sz: Szentendre, T: Tetényi-fennsík, TB: Tatabánya, Zs: Zsámbéki-medence
A Budai hegység a Dunántúli középhegység legtagozottabb legnagyobb mértékben összetöredezett hegysége. A Benta - az Aranyhegyi patak és a Duna között terül el. Sûrû turista útvonallal rendelkezõ (részben lakott), fõként parkerdõ. Felépítése változatos: mészkõ, dolomit, márga, homokkõ, agyag (óbudai suvadások). A hegység jelentõs barlangrendszerrel rendelkezik, nagyobbrészt hévforrás barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), majd a Kutya-hegy (558 m). Kiemelkedõ turisztikai centruma: Normafa-Jánoshegy (529 m), Hûvösvölgy, valamint a Hármashatárhegy (497 m) környéke.
9. Pilis hegység
A Pilis-hegység Esztergomtól Budakalászig húzódó dolomit, mészkõ röghegység. A Budai hegységtõl a pilisvörösvári törésvonal tektonikai árok, az Aranyhegyi patakkal ; a Pomáz-Esztergomi törésvonalban a Szentléleki és Dera patakok a Visegrádi hegységtõl választják el. Gerince bércekkel tagolt (Kevélyek, Kétágú-hegy stb.). A hegyoldalak meredek, fátlan, cserjével borított eróziós kopár lejtõk. Számos barlang található itt. Legmagasabb pontja a névadó Pilis (756 m). A Nagykevély (534 m), a Kékbükkfa nyereg (574 m) magasságú. Látványos Pilisszentkereszt térségében a Vaskapu (szikla), valamint a Szurdok.
10. Visegrádi hegység
A Dunántúli középhegység és a Dunazug hegység vulkánikus tagja, amelyet Északról és Keletrõl a Duna határol. Területe háromszög alakú, amelyet a Pilis hegység zár le a Szentléleki és a Dera patak völgyével. Magassága átlagosan 400-500 m. Legmagasabb pontja Dobogókõ (699 m), majd a Prédikálószék (639 m). Szakadékképzõdményei a Holdvilágárok, Vasas szakadék, Rám-szakadék, Zsivány barlang. A hegység turistaútvonalakban gazdag, sok forrással. Fontosabb turisztikai központja Dobogókõ, Visegrád.
11. Velencei hegység
A Velencei hegység a Zámolyi medence és a Velencei tó között 20 km hosszúságban 4-10 km szélességû 250-300 m magasságú karbonkori vonulat. Hazánk legnagyobb összefüggõ gránithegye amelyet kéregmozgások tördeltek, vulkáni mûködések alakították. Helyenként hidrotermás folyamat cementezte össze a mállékony gránitot, gránitmurvát. A pusztulás ingóköveket, kõzsákot, kõtáblát hozott létre. Legmagasabb pontja a Meleghegy (352 m), amelynek Nadap melletti felhagyott kõfejtõjében van Magyarország szintezési alappontja.
Északi középhegység
Az Északi középhegység hazánk nagy tájai közül a legmagasabb és legváltozatosabb. Felszínét dombságok (200-350 m), alacsonyabb középhegységek (650-1000 m) és medencék alkotják. Az Országos Kéktúra végigvezet rajta.
Tájegységei
1. Börzsöny
A Börzsöny a Visegrádi hegység vulkánikus vonulatának folytatása. Területe a Duna-Ipoly folyók szögletében fekszik. Szerkezete õsvulkáni, un. rétegvulkáni andezit, andezittufa, csupán a hegység peremén és a déli medencéiben találhatók üledékes kõzetek. Területén lávakiömlés, megmerevedett vulkáni dugó, breccsa, hidrotermás folyamatokból ércesedés, telérképzõdés tanulmányozható. Legmagasabb pontja Csóványos (938 m). Fontosabb turisztikai helyei: Nagy-hideghegy (864 m) és Törökmezõ turistaházzal, továbbá Királyrét.
2. Nógrádi medence
A Börzsöny és a Cserhát valamint az Ipoly folyó közti terület. Talaja agyagos, homokos, iszapos üledék.
D: Duna völcse, Cs: Csõvári-szirtek, É: északi irány, G: Galga völgye, KCs: Keleti-Cserhát, N: Naszály, NM: Nógrádi-medence, NyCs: Nyugati-Cserhát, Sz: Szanda0hegy, T: Tepke-hegy, Z: Zagyva völgye
3. Cserhát
A Duna-Ipoly folyók, Börzsöny hegység és a Zagyva folyó között elterülõ középhegység jellegû terület. Talaja magasabb fekvésû részeken vulkanikus (andezit, andezittufa), pl.: Tepke (566 m), Szanda (529 m), vagy mészkõ Naszály (652 m). Az alacsonyabb , dombvidék jellegû tájai agyagos, homokos. Délkeleti része a Gödöllõi dombvidék és a Monor-Irsai halomvidék.
3.a Központi Cserhát
Andezitbõl épült fel. Lepusztulás után a kéregmozgás medencéket hozott létre.
3.b Északi (Kopasz) Cserhát
Kevés erdõ, sok szántóföld és rét jellemzi.
3.c Nyugati Cserhát
A Galgától nyugatra, mészkõrögökbõl álló középhegység. Legmagasabb csúcsa a Naszály.
3.d Déli Cserhát a Gödöllõi-dombsággal.
Felszínét homokborítású és löszvidék váltakozása, keveredése alkotja.
4. Karancs és Medves
A két hegy az Északi középhegység legkisebb vulkanikus tája. Felépítését tekintve a Medves anyaga bazalt (Medves 637 m, a Salgó 625 m, a Szilváskõ 625 m), közöttük a Somoskõi bazalt orgonákkal. A Karancs tömege andezit, (Karancs 727 m).
5. Salgótarjáni medence
A Karancs-Medves hegység patkóként zárja körül.
6. Mátra
A: Alföld, É: északi irány, G: Galyatetõ, Gy: Gyöngyös, K: Kékes, MB: Mátrabérc, Z: Zagyva-völgy
A Mátra a Zagyva, a Parádi Tarna és a Tarna patakok által közrefogott, turistautakkal jól ellátott vulkánikus (andezit, andezittufa, riolit) hegység. Hazánk egyedüli 1000 m-nél magasabb hegysége: Kékes 1014 m. A hegységben hidrotermás folyamatok ércesedést hoztak létre. Galyatetõ (964 m), Ágasvár (789 m) oldalában turistaházzal és a Csörgõlyuk barlanggal (tektonikus elmozdulás folytán keletkezett). Fontosabb turisztikai centruma: Mátraháza, Kékestetõ, Galyatetõ.
7. Heves Borsodi Dombság
A Heves-Borsodi dombság Ózd-Pétervására közötti 300-500 magas dombság, amelyet törések daraboltak fel. A Tarna mentén homokkõ, az Arlói domboknál homok, továbbá kavics és riolittufa építi fel.
8. Sajó medence
A déli oldalát a Bükk-hegység, északi oldalát a Aggteleki-karszt határolja.
9. Bükk
A: Alföld, B: Bélapátfalva, É: északi irány, G: Garadna völgye, M: Miskolc, MB: Magas-Bükk, S: Sajó, T: Tar-kõ, I: Istállóskõ
A Bükk hegység átlagos magasságát tekintve hazánk legmagasabb hegyvidékének tekinthetõ. A Sajó folyó, az Ózdi és a Hagony valamint a Laskó patak között terül el. A hegység anyaga fõként mészkõ (jelentõs barlangrendszerrel), amelyet a nyugati és keleti szélén (Szarvaskõ és Bükkszentlászló) vulkáni láva tört át. De található mélységi wehrlit, gabbró, diabáz is. Helyenként agyagpala, dolomit és homokkõ is van. A Bükk-hegység központi részén terül el a Bükkfennsík (átl. 800 m). A sokirányú turistautak mentén különös látvány nyújtó "õserdõ", dolinák, töbrök, karr mezõk láthatók.
Legmagasabb csúcsai: Istállóskõ (958 m), Bálvány (956 m) Tar-kõ (949 m), továbbá több, mint 20 bérce emelkedik 900 m fölé. Turisztikai centruma: Bánkút, Szalajka völgy, Síkfõkút stb. Érdekes forrásai: Imó-, Feketelen- és Vörös-kõ források.
10. Aggteleki karszt
A Sajó és a Bódva között helyezkedik el, amely az országhatáron túl a Szilicai karsztban folytatódik. Barlangrendszere világhírû. Szerkezeti felépítése és földtörténeti helyzete hasonlít a Bükk hegységhez. Sajátosságai a karsztosodó mészkõre jellemzõ, dolinák, töbrök, karrmezõk és barlangok. Magyarországi szakaszának Észak-déli hossza 25 km, Kelet-nyugati szélessége 15 km. Átlagos magassága 350-500 m. Legmagasabb pontja a Nagyoldal-i Fertõs tetõ (604 m). Turisztikai központja: Aggteleki-és Jósvafõi barlang bejáratánál van. Érdekes forrása a Lófej forrás.
11. Cserehát
Dombos vidék, amely a Bódva és a Hernád közötti a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 m. Legmagasabb pontja a Kecske-pad (339 m). Területét agyag és homok borítja, de Rakaca környékén márványszerû aprókristályos mészkõ található. Szanticska fölött a Magas-hegyrõl (328 m) csodálatos körkilátás nyílik.
12. Zemplén hegység
É: északi irány, G: Gönc, H: Hegyköz, HA: Hegyalja, M: Mád, S: Sátoraljaújhely, SP: Sárospatak, SZ: Szerencs, T: Tokaj, TB: Telkibánya
A Zemplén az Északi középhegység legkeletibb tagja. Kiterjedése 1800 km2, tönk jellegû, rögös szerkezetû vulkanikus hegység. Szerkezeti felépítésében andezit, riolit és ezek válfajai (andezitláva, andezittufa, andezitbreccsa, riolitláva, riolittufa stb.) található. Az utóvulkánikus folyamatok határaiként ércesedés jött létre. Mállási termékként kaolin, bentonit keletkezett. Keleti peremén (Hegyalja) jégkorszaki lösz található. A hegység rendkívül változatos. Forrásokban gazdag vízrendszere van. Átlagos magassága 500-600 m. Legmagasabb pontja a Nagy-Milic (895 m) és a Gergely-hegy (783 m). Az Országos Kéktúra útvonala Hollóházán végzõdik. Sárospatak közelében van a Megyer-hegyi tengerszem.
8. Magyarország közlekedési hálózata
8.1 Közúti közlekedéshálózat
Magyarország közúti közlekedéshálózatában az elsõrendû fõutak Budapestrõl ("0" km Clark Ádám tér) indulnak ki és legtöbbször az országhatárig haladnak. Jelölésük egy vagy két számjeggyel történik (kivétel a 100-as szám). Az autópályákat "M" betûvel és egy számjeggyel jelölték meg. A másodrendû fõutak az elsõrendû utakat kötik össze. Jelölésük kettõ illetve három számjeggyel történik és Budapestrõl távolodva növekszik. Az alsóbbrendû utak száma négy számjegybõl áll, ide tartoznak a bekötõutak és az összekötõ utak.
Fõközlekedési közutak:
- M1 - 1 sz.: Budapest - Bicske - Tatabánya - Gyõr - Hegyeshalom
- 10. sz. (régi 1.sz.): Budapest - Dorog - Nyergesújfalu - Almásfüzitõ - Komárom
- 100. sz.: Tatabánya - Tata - Almásfüzitõ
- 15. sz.: Mosonmagyaróvár - Rajka országhatár
- 2. sz.: Budapest - Vác - Rétság - Parassapuszta
- M3-3 sz.: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Mezõkövesd - Miskolc - Tornyosnémeti
- 21. sz.: Hatvan - Salgótarján - Somoskõújfalu
- 4. sz.: Budapest - Cegléd - Szolnok - Törökszentmiklós - Hajdúszoboszló - Debrecen - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony
- 42. sz.: Püspökladány - Berettyóújfalu - Biharkeresztes - Ártánd
- 43. sz.: Szeged - Makó - Nagylak országhatár
- M5-5. sz.: Budapest - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke
- 6.sz.: Budapest - Érd - Dunaújváros - Dunaföldvár - Paks - Bonyhád - Pécs - Barcs
- M7-7. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye
- 70. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Zamárdi
- 8. sz.: Székesfehérvár - Várpalota - Veszprém - Vasvár - Körmend - Rábafüzes.
8.2 Vasúthálózat
Magyarország vasúti fõútvonalai Budapestrõl indulnak ki. A fõútvonalak a fõvárostól 60-100 km távolságban levõ vasúti csomópontokban (Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Hatvan, Gyõr, Debrecen, Füzesabony, Miskolc) szerteágaznak.
Vasúti fõvonalak:
- 1. sz.: Budapest - Komárom - Gyõr - Hegyeshalom
- 70. sz.: Budapest - Vác - Szob
- 80. sz.: Budapest - Hatvan - Miskolc - Sátoraljaújhely
Fontosabb kiágazások:
- 81. sz.: Hatvan - Salgótarján - Somoskõújfalu
- 87. sz.: Füzesabony - Eger - Putnok
- 90. sz.: Miskolc - Hidasnémeti
- 92. sz.: Miskolc - Kazincbarcika - Bánréve - Ózd.
- 100. sz.: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony
Fontosabb kiágazások:
- 101. sz.: Püspökladány - Biharkeresztes
- 120. sz.: Budapest - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza
- 140. sz.: Cegléd - Kecskemét - Szeged
- 150. sz.: Budapest - Kelebia
- 40. sz: Budapest - Pusztaszabolcs - Dombóvár - Pécs
Fontosabb kiágazások:
- 41. sz.: Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes
- 30. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Szabadbattyán - Siófok - Nagykanizsa - Murakeresztúr
- 20. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Veszprém - Celldömölk - Szombathely - Szentgotthárd
Gyõr-Sopron-Ebenfurt Vasutak Rt (GyESEV) 155 km hosszúságú.
Állami erdei vasutak
- 305. sz.: Csömödér - Kistolmács
- 307. sz: Szenta - Kaszó
- 308. sz.: Almamellék - Sárrét
- 310. sz.: Pörböly - Gemenc - Bárányfok
- 311. sz: Mesztegnyõ - Felsõkak
- 317. sz.: Kismaros - Királyrét
- 318. sz Nagybörzsöny - Nagyirtás
- 321. sz: Felsõtárkány - Stimeczház
- 323. sz.: Szalajkavölgy - Fátyol vízesés
- 324. sz.: Gyöngyös - Lajosháza
- 325. sz.: Gyöngyös - Mátrafüred
- 330. sz.: Miskolc - Lillafüred - Garadna
- 331. sz.: Miskolc - Farkasgödör - Örvénykõ
- 332. sz.: Pálháza - Kõkapu
8.3 Vízi közlekedés
Hazánk hajózható vízi útjainak hossza 1277 km, amelynek háromnegyed részét a Duna és a Tisza adja. A Duna végig hajózható. A Tisza Tiszaburáig, a kisebbek Tokajig vagy Vásárosnaményig. A Bodrog Tokajig a Kõrös Kõröstarcsáig, a Keleti fõcsatorna Tiszalök és Balmazújváros közötti szakaszon, a Sió Siófok és Bogyiszló között, a Dráva idõszakosan hajózható.
A személyszállítás az üdülõ és turisztikai forgalomra korlátozódik
Felhasznált irodalom:
- Pécsi-Sárfalvi: Magyarország földrajza. Akadémia Könyvkiadó, 1960.
- Általános természetföldrajz. Szerkesztõ: Dr. Futó József. Tankönyvkiadó, 1984.
- Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Panoráma Könyvkiadó, 1984.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
